Rejtélyes eszközök, amelyek a mai napig lázban tartják a fekete kontinenst vizsgáló tudósokat

Afrika, az ősi kultúrák és gazdag történelem földje, sokszor nem kapja meg a kiérdemelt tiszteletet azokért a lenyűgöző találmányokért, amelyek az általunk ismert civilizációnk fejlődését segítették elő. Afrika tele van kreatív lángolással és innovációval, amelyek más kontinensek életét is megváltoztatták.

Egyiptom már az ókori korban is szerepet játszott a pénzügyi innovációban. Az ókori egyiptomiak alkalmazták először a papírpénzt és vezették be a bankszámlák rendszerét. Ezek a forradalmi ötletek lehetővé tettek a gazdasági tranzakciók egyszerűbb lebonyolítását.

A Mali Birodalom uralma (13. század) alatt a matematika és a csillagászat fejlődése hatalmas lendülettel fejlődött. Az afrikai tudósok és matematikusok jelentős előre lépéseket tettek az algebra és a geometria területén. Az ősi mali csillagászok pontosan ki tudták számolni a csillagok és bolygók mozgását, elősegítve ezzel a navigációt és a térképek pontosabb elkészítését. Az ókori Egyiptom, különösen a Nílus-völgyben, jelentős mértékben hozzájárult a matematikához és a tudományhoz. Az egyiptomiak kifejlesztettek egy 10-es számrendszert, amely alapja a modern numerikus rendszerünknek. Fejlesztettek a geometria és a mérnöki munka terén is, amelyek befolyásolták a későbbi építészeti és mérnöki teljesítményeket, így jöhettek létre a piramisok.

A fentieket alátámasztja az fantasztikus felfedezés, amely a tudomány az „Ishango Bone” („Ishango Csont”; jelenleg a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézet 19. emeletén található) néven ismer. A csont egy ősi műtárgy, amelyet 1960-ban fedezett fel Jean de Heinzelin belga geológus a Kongói Demokratikus Köztársaság Ishango régiójában. Ez egy csonteszköz, amely a felső paleolit korszakból származik, és úgy gondolják, hogy a holdfázisok számlálására vagy nyomon követésére használták. A csont körülbelül 10 centiméter hosszú, és egy sor rovátkát faragtak bele. Ez a matematika egyik legkorábbi példája, és azt mutatja, hogy az emberek több tízezer éve használnak számolási és matematikai fogalmakat. A mikroszkópokkal végzett legújabb tanulmányok több jelölést mutattak ki, és most már érthető, hogy a csont egyben holdfázisú számláló is. Valószínűleg ezt az eszközt nők használták, ezzel számolták ki a termékenységük ciklusait. Talán afrikai nők voltak az első matematikusok?

Az ókori egyiptomiak élen jártak az égbolt megfigyelésében, és a Sarkcsillagot használták navigációs pontként. Ez a felfedezés lehetővé tette az ősi hajósoknak, hogy biztonságban eljussanak a egyik helyről a másikra még az éjszaka sötétjében is, elősegítve a kereskedelem fejlődését és a kultúrák közötti kapcsolatokat.

Afrika központi szerepet játszott a mezőgazdaság és a technológia legkorábbi fejlődésében. Az az elképzelés, hogy hogy Afrika valamilyen módon elmaradt az emberiség nagyon korai vándorlásai után, teljesen téves. A világ első jelentős gazdasági elmozdulása a takarmányozástól a mezőgazdaságig, egymástól függetlenül Krisztus előtt 10 ezer és ötezer között történt a világ mintegy tucat részén, ezek közül három, különálló afrikai helyszín volt. Ebben az időszakban a technológiai fejlődésben már három fő területen, kerámia, szövés és kohászat, bőven a világ előtt járt Afrika. Bizonyíthatóan afrikai a világ második és harmadik legkorábbi kerámia találmánya, kezdetben Niger-Kongóban, a mai Maliban, Kr. e. 9500 előtt (háromezer évvel a Közel-Kelet előtt!), majd Szudánban, Kr. e. 8500-ban. Találtak leleteket, a kelet-szudáni orsókorongokról Kr. e. 4000-ben, amelyeket a pamutszövetek, a raffia szövéséhez használtak. Az emberi történelem legkorábbi vasmegmunkáló technológiáját, amely Kr. e. 2000-ből származik, a mai Közép-afrikai Köztársaság nyugati részén Kamerunban tárták fel. Ez a technológia később elterjedt a Szaharától délre eső Afrikában. Bizonyítható, hogy az afrikaiak ebben az időben már meleg kemencéket használtak szénacél előállításához

Afrika a történelem nagy részében a világkereskedelem fontos része volt. Bizonyítható, hogy Afrikában Kr. e. 4000 és 500 között legalább tizenegy élelmiszernövényt és egy fontos állatot, a szamárt  háziasítottak. A Kr. e. harmadik évezredre például gyöngyköles, cirok, ujjköles és tamarind szállítmányok érkeztek Indiába, nagyjából ugyanabban az időben a cirok jelentős növénnyé vált Észak-Kínában.

Kr. e. 1800 és 1000 között a szudáni régióban létrehozták a távolsági kereskedelem hálózatait, a kézművesek és a kereskedők összekapcsolása révén. Fejlett városok alakultak a dél-mauritániai Tichitt régióban, a gyártás központjában.

Valójában csak a rabszolga-kereskedelem fejlődésével kezdett csökkenni az afrikai részvétel a globális kereskedelmi hálózatokban. Az őskori Afrikában létrejött találmányok sorát még sokáig lehetne folytatni.

Azonban bármilyen meglepő is a jelenkorunk találmányai közül is számtalan Afrikából származó példát tudunk felsorolni. Afrikában fejlesztették ki a Cardiopad technológiát: az elmaradott közúti infrastruktúra miatt Kamerunban elég nehéz eljutni az orvoshoz. Erre jó a Cardiopad, egy tablet és egy EKG keresztezése, amit akárki használhat, az adatokat pedig az orvos távolról is ki tudja elemezni. A Mubser, egy vakokat és gyengénlátókat segítő navigációs eszköz. A 3D és infravörös felvételeket készítő eszköz gyorsan elemzi a használó környezetét és vezetéknélküli fülhallgatón keresztül jelzi is azt. Mellocabs-rendszer, a dél-afrikai ötletes megoldás a nagyvárosi dugók problémájára. A jellemzően rövid távú utazásokra tervezett elektromos biciklitaxi egy high-tech csoda, hidrogéncellás akkumulátorát pedálozással lehet újratölteni. A Saphonian szélerőmű rendszer, ahol lapátok helyett vitorlával alakítják át árammá a szelet. Ráadásul az így nyert energiát hidraulikus nyomássá alakítva tárolja. És végül, de nem utolsó sorban az M-Pesa mobilfizetés, amelyet Kenyában indítottak el 2007-ben, forradalmasította a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a mobiltelefon-alapú pénzügyi rendszer fogadja a pénz küldését és szállítását, valamint a számlák fizetését a világ számos részén.

Afrika tehát nemcsak az emberiség bölcsője, de a kreativitás és innováció forrása is. Az itt született találmányok és ötletek nemcsak az afrikai népeket gazdagították, hanem a világ számos pontjára szállították a civilizáció fejlődéséhez szükséges találmányokat. Az afrikai elszántság és találékonyság folyamatosan gazdagítja a világot, és továbbra is ösztönzi az emberi gondolkodást, és tudományt. A jövőben is érdemes figyelni arra, hogy a világot milyen újabb meglepő találmányokkal lepik meg az afrikai innovátorok.