Klaus Iohannis: A román hadsereg kulcsfontosságú szerepet tölt be a fekete-tengeri térség biztonságának megőrzésében

A román hadsereg az ország területén jelen lévő szövetséges haderővel együtt kulcsfontosságú szerepet tölt be a NATO számára stratégiai fontosságú fekete-tengeri térség biztonságának, a védelmi szövetség elrettentő képességének megőrzésében – hangoztatta Klaus Iohannis román államfő szerdán Bukarestben, a hadsereg napja alkalmából az ismeretlen katona sírjánál mondott beszédében.

Úgy értékelte: a globális biztonságot is fenyegetik a súlyosbodó regionális konfliktusok.

„Európa a második világháború óta példátlan válsággal néz szembe Oroszország Ukrajna elleni brutális és illegális katonai agressziója következtében, míg az Izrael elleni október 7-i megdöbbentő és elítélendő terrortámadás a Közel-Kelet hosszú távú teljes destabilizálásának kockázatát hordozza. Ebben a nehéz helyzetben még fontosabb a román hadsereg szerepe a nemzetbiztonság és a kollektív védelem biztosításában a NATO keleti szárnyán” – mondta a román elnök.

Másfelől Iohannis szerint – NATO-tagsága és az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége révén – Románia történelmének legerősebb biztonsági garanciáiban részesül. Megállapította: a román hadsereg ma egy korszerű, a NATO szerkezetébe szervesen illeszkedő intézmény.

Románia az idei évtől kezdődően a GDP 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, amelyek legalább egyötödét a haderő műszaki fejlesztésére költik. Ez lehetővé teszi, hogy Románia a meglévő védelmi berendezések korszerűsítését és új, fejlett haditechnika beszerzését célzó programokat valósítson meg, beleértve a többcélú harci repülőgépek, modern radarrendszerek, illetve egyéni és kollektív védelmi berendezések beszerzését – tette hozzá a román államfő.

Romániában még a kommunista időszakban nyilvánították október 25-ét a román hadsereg napjává. Az Agerpres állami hírügynökség szerint 1944-ben ezen a napon Nagykároly bevételével megvalósult az 1944. augusztus 23-i román átállás fő célkitűzése, az ország teljes területének felszabadítása a német–magyar megszállás alól, felszámolva az 1940. augusztus 30-i „bécsi diktátum” (második bécsi döntés) jogkövetkezményeit.