A Bankszövetség támogatja a kormány gazdaságfejlesztési megoldásait

A miniszter sajtóközleményében foglaltakra támogatólag felhívják tagbankjaik figyelmét, egyben kiemelték: az egyes banki kamatszintek megállapítása minden tagbank saját és önkéntes döntése. Üdvözölék a GVH álláspontját is, amely ebben a kérdéskörben is a piaci verseny jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Közleményében a bankszövetség rámutat: a magyar gazdaság fellendítésének feltétele, hogy a pénzpiaci viszonyok és a kockázati hatások figyelembevételével, a fenntarthatósági és a stabilitási szempontok alapján tartsa fenn a bankszektor a hitelezési aktivitását.

A kritikus helyzetekben a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalásának szükséges feltétele a kormány és a banki közösség közötti folyamatos párbeszéd fenntartása, a kiszámítható és előre mutató szabályozási környezet, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer tehervállalási képességének figyelembevétele – írták.

Emlékeztettek: a magyar bankszektor az elmúlt években jelentős pénzügyi terheket vállalt a hazai gazdaság stabilitásának megőrzéséért.

A bankszövetség üdvözölte a kamatstop várható kivezetését, amely várakozásuk szerint a hitelezésben a „piaci viszonyokban gyors helyreállást” és a „hitelezésben dinamizmust fog jelenteni.”

Álláspontjuk szerint a kormány gazdaságpolitikáját egy tőkeerős, nemzetközileg versenyképes, az élenjáró digitális folyamatokat működtető bankszektor képes a leghatékonyabban támogatni.

Közölték azt is, hogy az ősszel a hitelezési folyamatok további digitalizációjára, a digitális állampolgárság adta előnyök kihasználására és az adatvagyon hatékony felhasználására vonatkozó javaslatcsomagot terjesztenek a kormány elé.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden újabb tárgyalást tartott a bankszövetséget képviselőivel. A találkozón a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a miniszter arra kérte a bankszövetséget, hogy a piaci verseny fokozása és a hitelezési terhek csökkentése érdekében október 9-től az újonnan szerződött hitelek esetében mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelpiacon egy önkéntes banki kamatplafont alakítson ki. A miniszter álláspontja szerint a kamatplafon maximális mértékét az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintnél, a lakossági lakáscélú hitelek esetében 8,5 százalékos THM (teljes hiteldíj mutató) szintnél érdemes meghatározni.

A kormány a kamatplafon elfogadása esetében azt vállalta, hogy amennyiben a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, úgy „lehetőség nyílik a vállalkozásokat értintő kamatstop kivezetésére”, továbbá felülvizsgálják a lakossági kamatstopot. Ezen felül a kormány támogatásáról biztosítja a bankszövetség pénzügyi digitalizációra vonatkozó szabályozási terveit.