Megfejtették Tutanhamon fáraó átkát

Sokan hallottunk a fáraó átkáról. De vajon, mi igaz a legendából és mit takarhat a valóság?  Az amerikai kutatók erre keresték a választ – írta a promotions.hu.

1892-ben Horward Carter angol régész megtalálta, amit már hat éve keresett: Tutanhamon fáraó sírját. Az Egyiptom Luxor melletti Királyok völgyében rejtőzött és feltárt kincseit a mai napig a régészet legnagyobb becsben tartott leletétnek tartják.

Ennek a hihetetlen felfedezésnek és a vele járó hírnévnek azonban kegyetlen ára volt. Aznap mikor Carter kinyitotta a sírt, kinyitotta a vele együtt szunnyadó veszedelmes titkokat. Több helyi is figyelmeztette, hogy a sír megbolygatásával magára haragíthatja az elhunyt fáraó szellemét.

A pletykák csak felerősödtek, a múmia átkáról, amelyet a régész szabadított el, különösen akkor, mikor az ásatásokon részt vett emberek rejtélyes módon elkezdtek meghalni. Évtizedekkel később, miután Carter csapatának több tagja életét vesztette, a tudósok azon kezdtek töprengeni, hogy van-e ennél egyszerűbb magyarázat a halálesetekre?

Egyes tudósok szerint, akár egy bizonyos gombafaj is okozhatta a haláleseteket.

Két orvos 2003-ban közétett egy angol orvosi folyóiratban, ahol megírták, hogy nem egy misztikus átok tizedelhette meg az embereket, hanem egy közönséges penészgomba az aspergillus betegítette meg az ásatáson dolgozókat. Az aspergillózis köhögést és legszomjat okozhat, de azokra veszélyes igazán, akiknek legyengült az immunrendszerük.

 A Harvard Egyetem kutatói, tutanhamon sírjának falán talált barna foltokat vizsgálták, amelyeket akkor rögzítettek, amikor Carter először felnyitotta a sírt.

A mikrobiológusok azt akarták megállapítani, hogy gombák vagy más mikrobák felelősek-e a foltokért, és jelentenek-e egészségügyi kockázatot a látogatók számára. Habár az elemzés nyomokban talált gombaközösségekre és baktériumokra utaló jelet, de ezek már nem voltak aktívak, és nem jelentettek veszélyt a látogatókra.