A tajvani védelmi minisztérium riadót fújt

A középvonal korábban nem hivatalos határként szolgált Kína és Tajvan között. A „határsértő” repülőgépek között Szu–30-as és J–11-es vadászgépek is voltak.

Tajvani tisztségviselők számítottak rá, hogy Kína újra hadgyakorlatba kezd a sziget körül, miután William Laj tajvani alelnök augusztusban az Egyesült Államokba látogatott. Tajvan szerint Peking arra használja ezeket a műveleteket, hogy megfélemlítse a szavazókat a jövő januári elnökválasztás előtt.

Az elnökjelöltek népszerűségi listáját vezető Laj egy szombaton sugárzott interjúban azt mondta: a 2024-es választás egyben döntés lesz a demokrácia és az autokrácia között. Laj leszögezte: nem Kína dolga eldönteni, hogy ki nyerje a választást, mert ez szembemegy a tajvani demokrácia lényegével. Hozzátette: Pekingnek nincs oka „felhajtást csinálni” a tajvani vezetők külföldi útjai miatt.

„Az álláspontom szerint Tajvan nem része a Kínai Népköztársaságnak” – hangsúlyozta Laj. Rámutatott: Kína már régóta be akarja kebelezni a szigetet, ez nem újkeletű probléma.

Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, stratégiai jelentőségű Tajvanra.

Az Egyesült Államok szombaton felszólította Kínát, hogy „hagyja abba a katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlást” Tajvanon. A washingtoni külügyminisztérium hozzátette: továbbra is élénk figyelemmel követi a kínai hadgyakorlatokat.