Drágul a káromkodás a kispesti kocsmában, ahol fizetni kell a trágár beszédért

„Mondjuk én felmentést kaptam alóla, akinek nincs pénze, annak nem kell fizetnie – szív bele büszkén a szivarkájába Józsi, aki egyfajta apostolává vált a fizetős rendszernek és noha rajta nincs ez a teher, ő is vigyáz a szájára.

„Az egyik rendszeres vendég, Padi – itt lakik a szomszéd házban - találta ki az egész rendszert. Azonnal meglátszott az eredménye, visszafogtuk magunkat, mert hát senki nem akar feleslegesen fizetni.”

Persze a vendégek találékonyságával nem érdemes harcolni, ha nem lehetett anyázni, hát kitaláltak más rafinált káromkodásokat.

„Így jött az, hogy jaj, tegyelek a jégre, vagy „az anyád pics... bocsánat, szóval az lett, hogy az anyád puskáját” – mondta Józsi.

A kocsmában a hagyományos árlista mellett kifüggesztették a káromkodásokra vonatkozó díjszabást is. Mindegyik kategóriának megvolt a maga ára, de hát az infláció, meg az idő múlása itt is megmutatta magát.

„Mostanra elavult a lista, úgyhogy már készítjük az újat. Ma már egészen más dolgokat mondanak az emberek, és persze sokkal jobban is kell majd büntetni őket" – mondta Faur Zsuzsanna, a kocsma pultosa. – A szülők emlegetése, főleg az anyukáé volt a leggyakoribb, illetve a szexuális felokosítás. Ezek kerültek a legtöbbe, olyan 100-200 forintba, de a többi nagyon olcsó volt, ezért is van szükség az új listára.

A perselypénzből a rendszer működése óta összesen körülbelül 200 ezer forint jött össze. A kasszát rendszeres időközönként ürítették, de rosszul senki nem járt: a pénzből hatalmas bográcsozást rendeztek, gulyást főztek, amiből még az is kaphatott, aki nem dobott be egy forintot sem.

Mészi, a másik törzsvendég ritkán káromkodik, ritkán is fizet. Azért persze 5-6 ezer forinttal ő is hozzájárult már az eklézsiához becsülettel.

„Ha pedig nem figyeltem volna, akkor rám szóltak, hogy dobjam be” – mondta két stampedli közt.

Különben volt olyan is, aki előre tudta, hogy rossz napjai jönnek és egyben bedobott egy ötezrest, cserébe végigkáromkodhatta a hetet. A perselyben most is gyűlik a pénz, úgyhogy hamarosan újra előkerülhet a bogrács, meg a belevaló: szerencsére a vendégeknek bár mocskos a szája, de tiszta a szíve.