A szíriai elnöknek mérsékelt elvárásai vannak a Törökországhoz és az arab világhoz fűződő kapcsolatokat illetően

Bassár el-Aszad szíriai elnök szerdán közzétett televíziós interjújában azt mondta: mérsékelt elvárásai vannak a Törökországhoz és az arab világhoz fűződő, felújított kapcsolatokat illetően.

Ez volt Aszad első tévéinterjúja azóta, hogy májusban az Arab Liga helyreállította Damaszkusz tagságát a szervezetben.

A Sky News Arabia pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy egyelőre nem tartja lehetségesnek a találkozót Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, mert továbbra is nézeteltérésük van a török csapatok kivonását érintően Északnyugat-Szíria lázadók uralta térségeiből.
   
Az 57 éves Aszad nagyrészt elszigetelődött a polgárháború 2011-es kirobbanása óta. Az évek óta tartó nemzetközi bojkott után az arab országok és Ankara is újból közelebb kerültek Damaszkuszhoz, különösen a szíriai-török határvidéken február elején történt súlyos földrengés után.
   
Aszadnak azonban elmondása szerint nincsenek túlzott elvárásai. „Célunk elérni Törökország kivonulását a szíriai földről, ezzel szemben Erdogan célja legitimálni a török megszállást Szíriában” – mondta. „Ezért nem lehetséges a találkozó Erdogannal” – tette hozzá.
   
Az arab világgal szembeni elvárásait firtató kérdésre azzal válaszolt, hogy csak reménykedni tud, nem vár el semmit. Hangsúlyozta, hogy a valóságtól való  elrugaszkodás volna arra számítani, hogy „ezek a kapcsolatok, amelyek most elkezdtek hasonlítani a normális viszonyokhoz, néhány hónap alatt gazdasági eredményeket hoznának”.
   
Szíria gazdasága mélyrepülésben van a helyi fizetőeszköz összeomlása, a súlyos nemzetközi szankciók, a szomszédos Libanon pénzügyi válsága és az északkeleti olajmezők feletti ellenőrzés elvesztése miatt.
   
Aszad kiemelte, hogy a nehéz életkörülmények eltántorítják a külföldre menekült szíriaiak millióit attól, hogy visszatérjenek hazájukba.
   
Szót ejtett a virágzó drogkereskedelemről is. Számos arab ország ugyanis megpróbált nyomást gyakorolni Damaszkuszra, hogy lépjen fel különösen a captagon néven ismert, "a szegény ember kokainjának" is nevezett, elsősorban Szíriában gyártott amfetamin terjesztésével szemben, cserébe pedig szorosabb kapcsolatokat helyzetek kilátásba.
   
Aszad úgy fogalmazott, hogy ésszerűtlen a szíriai államot azzal vádolni, hogy köze lenne a kábítószerügyletekhez. Hangsúlyozta, hogy hazájának közös érdeke az arab országokkal fellépni a jelenség ellen.
   
Mindazonáltal vezető szíriai tisztségviselők, köztük az elnök testvére, Máher el-Aszad is amerikai, illetve uniós szankciók hatálya alá került a kábítószer-kereskedelemben játszott feltételezett szerepe miatt.
   
Ezek a büntetőintézkedések csak fokozták az úgynevezett Caesar-törvény szankcióit. Az Egyesült Államokban 2019 decemberében hatályba lépett törvény büntetőintézkedéseket helyez kilátásba mindazok ellen, akik támogatják Bassár el-Aszad rendszerét, vagy hasznot húztak a háborúból.
   
Aszad elismerte ugyan, hogy a Caesar-törvény árt Damaszkusznak, de mint mondta, már számos módon sikerült megkerülniük.
   
A szíriai elnök beszélt arról is, hogy Szíria időnként ugyan párbeszédet folytat az Egyesült Államokkal, de nem vár ezektől áttörést.