
Léteznek olyan üveggömbök, amelyekből kiovashatjuk a jövőt, és az egyik ilyen az Európai Központi Bank hitelezési felmérése, még akkor is, ha a gazdasági híreket ritkábban böngészők számára már a neve is idegenül hangzik. Az EKB csütörtöki kamatdöntésének környékén könnyebb elmagyarázni, miért – az európaiak gazdasági kilátásait tekintve ezek az eredmények olyanok, mint az időjárást illetően egy meteorológiai jelentés.
Hogy hogyan hiteleznek az európai bankok, az magától az európai vállalatok és háztartások helyzetétől is függ, és még erősebben attól, milyen szigorral viszi kamatait az EKB az infláció elleni küzdelemben. A magasabb kamatok visszafogják a hitelezést, a vállalatok költési kedvét és a háztartások fogyasztását.
Ez ránk is közvetlen hatással van, több csatornán keresztül.
Ezek közül elsőként azt említhetjük, hogy hiába külföldi bankokról van szó, a magyar háztartások százezreinek életét érinti közvetlenül vagy közvetett hatásokon keresztül, hogy mennyit tudunk az eurózónába exportálni, illetve milyen áron elérhetők az euróövezeti áruk és szolgáltatások. Ha Európában nem hiteleznek, és visszaesik a kereslet és a gazdaság, ennek a hatásai egészen biztosan elérnek bennünket is. Ahogy az euróövezeti infláció hatásai is.
Nem leszünk tőle optimistábbak 2023-at illetően
A második negyedévet felmérő, 158 bank részvételével készült friss EKB-felmérés nem tesz bennünket optimistábbá az európai gazdaság kilátásait illetően, legalábbis erre az évre, akkor sem, ha a magyar kormány intézkedéseket tett, például a fogyasztás visszaesését mérséklő lépésekkel, a rossz kontinentális széljárás hazai kedvezőtlen hatásait csökkentse.
|
Magas bérekben lubickol hónapokon belül Közép-Európa, Magyarország is Elkeserítő helyzetet teremtett sok háztartás számára Európában a bérek növekedését messze maga mögött hagyó drágulás. Közép-Európa, beleértve Magyarországot is, ebben a tekintetben fordulat előtt áll, és már meg is érkeztek az első fecskék: az éves infláció hónapokon belül a bérnövekedés üteme alá lassul. A felmérés szerint az euróövezeti bankok tovább szigorították a hitelezési feltételeiket a második negyedévben, bár arányaiban valamivel kevesebben, mint az előző negyedévben. Ez az egyenes következménye annak, hogy egy éve az EKB elkezdte az euróövezetben drasztikusnak számító tempóban emelni a kamatait. Jó hír abból a szempontból, hogy hatnak az EKB kamatemelései, a szigorodó hitelezés tovább szoríthatja lefelé az inflációt, és ha ez a folyamat jól megy, indokot adhat a banknak, hogy előbb fejezze be az európai gazdaságot fojtogató emelési ciklust, és akár áttérjen a gazdaságösztönző kamatcsökkentésekre. Rossz hír ugyanakkor rövid távra, mert azt jelzi, hogy egyre kevesebb hitel áramlik az idén Európában a vállalatokhoz és a háztartásokhoz. Ez nekik fáj, a bankoknak nem, hiszen a magas kamatok az ő nyereségüket javítják, és ezt szolgálja az is, hogy a túl rizikós ügyfeleket nem szolgálják ki.
|