Az amerikai parti őrség nyomozótestületet hívott össze a Titan katasztrófájának vizsgálatára

A nyomozást vezető Jason Neubauer közölte, hogy elsődleges cél a hasonló katasztrófák jövőbeni megelőzése a biztonság növelésére vonatkozó javaslatok formájában, ugyanakkor a nyomozóbizottság mérlegelésén múlik, hogy tesz-e indítványt polgári vagy büntetőjogi lépések megtételére. A vizsgálat jelenleg a bizonyítékok összegyűjtésének szakaszában tart, zajlik a tenger mélyén összeroppant jármű maradványainak összegyűjtése együttműködve a kanadai Új-Fundlandon fekvő kikötőváros, St. John hatóságaival - közölte a nyomozás vezetője.

Az Egyesült Államok védelmi tisztségviselői csütörtökön, a roncsok megtalálása után közölték, hogy a haditengerészet szigorúan titkos tengerakusztikai berendezése az eltűnés napján, június 18-án feltehetően robbanásból, illetve összeroppanásból eredő hangokat észlelt. A Pentagon illetékese annyit közölt, hogy nem sokkal azután kezdték figyelni a tenger mélyének zörejeit a térségben, hogy a Titan elvesztette a kommunikációt felszíni kísérőhajójával.

Az OceanGate mélytengeri kutató- és turisztikai vállalat búvárhajóját a Titant, elvileg 4000 méteres merülési mélységre tervezték, ugyanakkor az elmúlt hét tudósításai szerint több biztonsági kifogás is felmerült vele szemben.

A szerencsétlenül járt búvárhajón öten tartózkodtak, akik közelről szerették volna megnézni az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsait. Az áldozatok között volt Stockton Rush, az OceanGate vállalat elnök-vezérigazgatója, Hamish Harding, egy kalandvágyó brit üzletember, Paul-Henry Nargeolet, egy francia Titanic-kutató, valamint Shahzada Dawood, vállalkozó, Pakisztán egyik leggazdagabb embere és fia, Suleman. A család beszámolója szerint a 19 éves fiúnak nem volt kedve a vállalkozáshoz, de, hogy édesapja kedvére tegyen beleegyezett az útba. Shahzada Dawood fiatalkora óta a Titanic történetének megszállottja volt, és szerette volna saját szemével is megnézni a roncsokat.