Igazi ősemberek élnek egy távoli szigeten

Az Andamán-szigetcsoporthoz tartozó Északi-Sentinel-sziget vademberei még fegyvert is fogtak a 2004-es cunami után a nyugati emberre – írja a promotions.hu.

Nagyjából százas nagyságrendűre teszik a szakértők és tudósok azon törzsek számát a Földön, amelyek szinte teljes körű elzárkózottságban élnek a mai modern társadalmaktól. Az a megállapítás is igaz majdnem kivétel nélkül mindegyikükre, hogy saját döntésükből fakadóan nem hajlandóak kapcsolatot kiépíteni és ápolni a 21. század emberiségével. A legtöbb anyaország ezt már-már meglepő módon még tiszteletben is tartja. Mint például India. Ugyanis az illetékes kormány törvényi szabályozással igyekszik megvédeni az Andamán-szigetcsoporthoz tartozó Északi-Sentinel-szigetieket. Egy nagyjából száz fős törzs ugyanis ragaszkodik önállóságához. 

A Sentinel-szigeteket még a 19. század végén fedezték fel brit hajósok, ám az évtizedek elteltével a sziget lakói egyre ellenségesebbek lettek az egyébként is fenntartásokkal kezelt idegenekkel szemben. Az 1970-es évekre már a gyilkolástól sem riadtak vissza a helyi vademberek, így az addigra már önállóságát élvező India beszabályozta, hogy tilos megzavarni a szentinelézek életét, és nem szabad öt kilométernél közelebb menni a partokhoz. Persze ez a kalandorokat nem feszélyezte, és sokan próbálták már felvenni a kapcsolatot a sziget elvadult lakóival, engedéllyel vagy engedély nélkül. 

A nagy, majd 200 ezer ember életét követelő 2004-es karácsonyi cunami után a hatóságok megpróbálták felkeresni a szentinelézeket, azonban a fogadtatás egyértelművé tette: „Nem kérünk a segítségetekből!"

Az elmúlt két évtizedben minden szándékos vagy véletlen kapcsolatfelvétel teljes kudarcba fulladt. Szólnak hírek szerencsétlenül járt, partra vetett halászokról, akiket szabályosan kivégeztek a szigetlakók. A szigetet megközelítő amatőrök pedig már a hajójukról kénytelenek szembesülni a ténnyel: nem szívesen látott vendégek. A helyiek ugyanis erejüket, illetve fegyverzetüket fitogtatva ijesztik el őket. Így a kalandok pár gyors kép készítése után véget érnek. Ugyan a 90-es években a szigetre léphetett pár indiai, akik élelmet cseréltek a szentinelézekkel, ám azóta még ennyire sem barátságosak ezek a furcsa emberek. Állítólag haragjuk azért ennyire erős az idegenekkel szemben, mert korábban több, általuk nem ismert betegséget is behurcoltak a szigetre, melyek igencsak megritkították a helyi lélekszámot.