
Amikor egy rovar mérge kerül a szervezetbe, a test idegenként ismeri fel azt, és speciális ellenanyagokat termel, amelyek különböző reakciókat váltanak ki az emberi szervezetben.
Milyen gyakran fordul elő?
A felnőttek 4 százalékánál, a gyermekek mintegy 1 százalékánál lehet rovarméreg-allergiával számolni. Fontos megkülönböztetni a két leggyakrabban előforduló hártyásszárnyú rovart, amely hazánkban az allergiával járó csípések nagy részét okozza.
Mi a különbség a darázs és a méh csípése között?
A darázsnak sárga-fekete csíkos potroha van, főként nyáron- késő őszig van jelen, főleg élelmiszerek közelében. Csípéskor nem hagyja benn a fullánkját, többször is csíphet. A méh színe az aranysárgától a sötétbarnáig változik, a testük általában barnás szőrrel fedett, a potroh csíkozott. Tavasztól tél elejéig főleg méhkaptárak, rétek körül jelennek meg, a fullánkjuk legtöbbször a bőrben marad.
Hogyan alakul ki az allergia?
A méregben található fehérje-természetű anyagokkal, enzimekkel szemben a csípést követően specifikus IgE ellenanyagok termelődnek. Ezek az ellenanyagok váltják ki a későbbiekben az allergiás tüneteket.
Rovarcsípés tünetei:
Normális reakció:
Nagy lokális reakció:
Szisztémás reakció:
A csípést követően gyorsan, 5–10 percen belül különböző súlyosságú tünetek jelentkezhetnek testszerte, amelyek esetén orvoshoz kell fordulni:
Az allergia vizsgálata
Amennyiben egy korábbi csípés után a normálisnál nagyobb reakció jelentkezik, akkor javasolt allergiavizsgálat végzése. A vizsgálat vérvételből történik, amelyben a specifikus IgE ellenanyag kimutatását végezzük méh-és darázsméreggel szemben. Átfogó allergiavizsgálat (multiplex allergiateszt) az egyes allergének közötti összefüggéseket, az esetleges keresztallergiákat is feltárja.
Vélemény és vita
A rovatban megjelenő írások a szerzők saját véleményét tükrözik.