Ganajtúróféléből lett a nyak dísze

A különböző emberek eltérő dolgokat értékelnek. Az Észak-Amerikában élt népek például nem riadtak vissza attól, hogy (nemes)fém helyett olykor döglött bogarakból készítsenek maguknak ékszereket.

Bár a gazdagság kifejezés manapság általában aranyat és ezüstöt, csillogó drágaköveket és hatalmas valutakupacokat idézhet föl bárkiben, ez nem volt mindig így – hívja föl a figyelmet egy cikkében az Amerikai Régészeti Intézet. Mint a szervezet folyóiratában, az Archaeology.orgban megjegyzik, valami, ami az egyik kultúrában értéktelen, az egy másikban akár kincsszámba is mehet.

Utóbbiak közé tartozik az amerikai zöld júniusi bogár (Cotinis nitida), amelyből a helybeliek egykoron ékszereket készítettek maguknak. A ganajtúrófélék családjába tartozó rovar akkor volt a gazdagág szimbóluma, amikor az amerikai délnyugaton élő népcsoportok a vadászatról és gyűjtésről a gazdálkodásra váltottak át.

A bogárnyakláncokat viselő emberek, azaz tudományos nevükön a Basketmaker II. nép Krisztus előtt 500 és után 500 között a Colorado-fennsíkon élt, amely Colorado, Utah, Arizona és Új-Mexikó egyes részeit fedi le. Az érintettek nyáron kukoricát és tököt tenyésztettek, míg télen a környéken kóborló vadak elfogásával tartották fönn magukat.

A folyóirat szerint, mivel a bogarakat egyesével kellett volna összeszedni, s erre az adott népnek a mindennapi megélhetése mellett nem lett volna ideje, a rovarokból készült nyakláncokat rendkívül drágán és csakis cserekereskedelem útján szerezhették meg. Ez pedig azt jelenti, hogy az efféle ékszerek birtokosai tehetősek voltak, akik megengedhették maguknak ezt a luxust.

A teljes cikket az intézet honlapján lehet elolvasni.