Szakértők szerint az éghajlatváltozás okolható a 17 halálos áldozatért

Összesen 12 ember halálát erősítették meg az idei szezonban az Everest-expedíciók során, további öt ember pedig eltűnt, vélhetően halottak, mivel a hegyi haláleseteket nyomon követő Himalayan Database szerint legalább öt napja nem sikerült felvenni a kapcsolatot – írja a The Guardian.

Az adatot Yuba Raj Khatiwada, a nepáli turisztikai osztály igazgatója is megerősítette. „Idén összesen 17 embert veszítettünk el a hegyen ebben a szezonban” – mondta. „A fő ok az időjárás változása. Ebben a szezonban az időjárási viszonyok nem voltak kedvezőek, nagyon változékonyak voltak. Az éghajlatváltozás nagy hatással van a hegyekre.”

Ezzel az idei év lesz az egyik legrosszabb a halálesetek tekintetében az Everesten, csak a 2014-es eseményekhez hasonlítható, amikor 17-en haltak meg, akik közül a legtöbb helyi serpa volt, akik egy lavina következtében haltak meg. Évente átlagosan 5-10 ember hal meg az Everesten.

Az eltűntek  között van Suhajda Szilárd  magyar hegymászó, aki sherpavezető és plusz oxigén nélkül indult el, valamint egy indiai-szingapúri hegymászó, aki félő, hogy leesett a hegyről.

A nepáli kormányt többen bírálták amiatt, hogy idén minden korábbinál több, 479 hegymászóengedélyt hagyott jóvá. Egy engedélyért 5 millió forintot számolnak fel, így a mászószezon komoly bevételi forrást jelent a himalájai országnak. A hatóságok tagadják, hogy túllőttek volna a célon az engedélyek kiadásakor, és arra hivatkoztak, hogy maga a szezon az átlagosnál hosszabb lesz az idén, így el tudják kerülni a zsúfoltságot.

Ang Norbu Serpa, a nepáli hegyivezetők szervezetének elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy „túl sok" mászóengedélyt adnak ki a hatóságok, és ez erős környezeti nyomást helyez a hegyre. Meglátása szerint míg korábban főként edzett, jó állóképességű, tapasztalt hegymászók vállalkoztak a Mount Everest meghódítására, újabban egyre jellemzőbb, hogy újonc hegymászók is próbálkoznak.

Szakértők és elismert hegymászók arra figyelmeztetnek, hogy a 8848 méter magas Mount Everestre egyre többen afféle turistalátványosságként tekintenek, mintha olyan játszótér lenne, ahol az izgalomra vágyó gazdagok kiélhetik vágyaikat. Még olyanok is nekivágnak időnként az útnak, akiknek csak kevés tapasztalatuk van a magashegyi hegymászásban, viszont ki tudnak fizetni akár 20 millió forintot is meghaladó összeget azért, hogy felsegítsék őket a csúcsra.

Egyre nagyobb az aggodalom amiatt is, hogy a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásain túl a Khumbu-gleccseren levő alaptáborban folyó egyre intenzívebb emberi tevékenység következtében is veszélyesebbé válnak a hegyen a körülmények. Az utóbbi 30 évben a Mount Everest gleccsereiből kétezer évnyi jég olvadt el a legújabb felmérések szerint.

További súlyos gond, hogy a hegymászók tömege hatalmas mennyiségű szemetet hagy szerteszét maga után. Ezen a problémán valamelyest segített, hogy az utóbbi időben a mászóknak 1,3 millió forintnak megfelelő letétet kell befizetniük, amelyet csak akkor kapnak vissza, ha 8 kilogramm szemetet lehoznak magukkal az expedíció után. Ettől függetlenül a hegy továbbra is tele van szeméttel minden mászószezon végére a hegyivezetők szerint.