Az azeri elnök és az örmény kormányfő bejelentette az örmény–azeri területi vita lezárását

Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri elnök csütörtökön Moszkvában.

Aliyev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.

„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival - Örményország kivételével - 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” - hangoztatta a találkozón Aliyev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.

Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben.

„Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” - mondta az elnök.

„Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” - mondta Pasinján.

Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát.

„Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között” - mondta Pasinján.

A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang. Vlagyimir Putyin orosz elnök az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Aliyevvel és Pasinjánnal.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások.

A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.