Ősi leletek írhatják át fajunk történetét

Az eredmények ősi kőeszközök elemzésén alapul, úgy tűnik, hogy a modern emberek három hullámban vándoroltak be Európába 54-42 ezer éve.

Fajunk, a Homo Sapiens több mint 300 ezer évvel ezelőtt alakult ki Afrikában, az anatómiailag modern ember pedig legalább 195 ezer éve létezik. A modern emberek Afrikán kívüli első hullámaira utaló bizonyítékok 194 ezer évesek, és Izraelből származnak, de egyes kutatók 210 ezer éves görögországi leleteket is fajunkhoz kötnek.

Európában a modern ember legősibb bizonyított nyomai sokáig 42 ezer éves fogak voltak, amelyeket az Olaszországban és Bulgáriában tártak fel. Ezek Európa első ismert vadászó-gyűjtögető kultúrájának tagjaitól, a protoaurignaciaktól származhatnak. Egy 2022-es publikációban viszont a szerzők azt írták, hogy a franciaországi Grotte Mandrinben már 54 ezer éve jelen voltak a modern emberek.

Az új tanulmány alapján a két csoport között egy másik hullámban is felbukkant fajunk a kontinensen. Ludovic Slimak, Toulouse-i Egyetem régésze és a publikáció szerzője szerint a felfedezés átírja a földrészre való megérkezés történetét.

Slimak a közel-keleti Levante régiójából származó kőeszközöket elemzett, a térség kulcsfontosságú volt az Európába való megérkezésben. A tárgyakat Grotte Mandrin és a protoaurignaci kultúra leleteivel vetette össze, és hasonlóságokat észlelt, főként előbbiek esetében. A kutató vizsgálataival azt is megállapította, hogy az európai châtelperroni iparág eszközei rendkívül hasonlítanak Levante kora késő paleolitikumi, modern emberekhez kapcsolódó tárgyaira. A châtelperroni leletek 45 ezer évesek, és eddig a neandervölgyiekhez kötötték őket.

Slimak most úgy gondolja, hogy ezek a tárgyak valójában a modern emberek egy második hullámának emlékei lehetnek. Érdemes kiemelni, hogy a hipotézis alátámasztásához további vizsgálatok szükségesek.