Török kihívója érkezett az Abrams és Leopard–2 harckocsiknak

A nagyközönség előtt is bemutatkozott Törökország új, 3+ kategóriás alapharckocsija, amelyet még 2007 márciusában rendelt meg a védelmi minisztérium. A cél egy saját fejlesztésű, könnyen szervizelhető és a hazai ipar által fenntartott, gyors, pusztító ugyanakkor biztonságos modern harcjármű megalkotása volt. A végeredmény pedig több szempontból is maga mögé utasítja a legendás Abramseket és a Leopard–2-eseket, így népszerű exportcikké válhat.

Ezekben a napokban tartják Törökországban a Teknofest hadi és védelmi ipari mustrát, melynek legnagyobb attrakciója kétségkívül az Altay, egy saját fejlesztésű, 3+ generációs alapharckocsi, amely a jövőben a Török Fegyveres Erők (TFE) védjegyévé válhat. A harckocsit még 2007-ben rendelte meg a védelmi minisztérium az Otokar Autóipari és Védelmi Ipari Társaságtól. A tervezése 2008-ban kezdődött, az első prototípusokat pedig 2013–2014 folyamán gyártották le. Az ekkor kibontakozó terrorellenes háború tapasztalatai viszont oly mértékben befolyásolták a végeredményt, hogy a most bemutatott, végső tesztelésre szánt változatot mindenki csak „Új Altay”-ként emlegeti. 

A török ipar büszkesége lett az első saját fejlesztésű és gyártású alapharckocsi

Fotó: Anadolu Agency via AFP/Turkish Presidency/Murat Cetinmuhurd

Az eredeti koncepciót tehát menet közben kukázták, és szinte a nulláról futottak neki ismét a projektnek, a fejlesztés és a majdani tömeggyártás irányítását pedig ezzel együtt 2018-ban átvette a BMC Defence. Az Altay igazi presztízsberuházás, nemcsak azért, mert Törökország soha korábban nem épített alapharckocsit, hanem azért is, mert a sorozatgyártásba kerülő harckocsi szinte minden ízében török lesz. Bár a prototípus még számos dél-koreai komponenst tartalmaz, a meghajtásról a jövőben a BATU, az elektronikáról pedig teljes egészében az ASELSAN gondoskodik majd – összhangban azzal a céllal, hogy az Altay igényei egy elhúzódó háború és a nemzetközi ellátási láncokban tapasztalható zavarok esetén is kielégíthetők legyenek.

A harckocsit hibrid védelmi rendszerrel szerelték fel, vagyis a passzív és reaktív védelem mellett megkapta az ASELSAN által fejlesztett AKKOR aktív védelmi rendszert is, amely az észlelés után kevesebb mint egy másodperc alatt képes semlegesíteni a fenyegetést. Az Altay tűzvezető rendszere többek között lézeres távolságmérőt (LRF) és kifinomult képstabilizátort kapott, hogy nagy távolságból is képes legyen felismerni a célpontokat, s azokat mind mozgásban, mind álló helyzetben, egyenetlen terepen vagy kitérő manőverek végrehajtása közben is nagy találati valószínűséggel kísérelhesse meg leküzdeni. 

Fő fegyvere az MKEK által gyártott, 120 milliméter átmérőjű, 55-ös kaliberű ágyú. A rendszer egy perc alatt 6 APFSDS-T lőszert képes egymás után kilőni. A cső teljes egészében krómozott. A vizsgálatok eredményeként a kémiai energiájú lőszerrel legalább 2000 méteres, páncéltörő kinetikus energiájú lőszerrel pedig legalább 3000 méteres hatásos lőtávolság érhető el. A 6600 milliméter hosszúságú cső fáradási élettartama 1500 lövés; biztonságos élettartama legalább 1000 lövés. Moduláris felépítése miatt a török páncélos könnyen átalakítható, modernizálható. Már most szerepel a gyártó terveiben, hogy idővel – a hatékonyság fokozása és a legénység nagyobb biztonsága érdekében – az orosz Armata harckocsikhoz hasonlóan távirányítású lövegtoronnyal szerelik fel.

A hadsereg a napokban kaptam meg az első Altayt, amelyre nem akármilyen vizsga vár: 6000 követelménynek kell megfelelnie a sorozatgyártáshoz. Ha a török alapharckocsit összehasonlítjuk kategóriája két leghíresebb páncélosával, az amerikai Abramsszel és a német Leopard–2-vel, elmondható, hogy azoknak nagyobb a lőtávolsága, a Leopardnak valamivel erősebb a páncélzata is, de az Altay tűzvezérlő rendszere kifinomultabb, s a konkurenseinél gyorsabb, különösen nehéz terepviszonyok között, így összességében méltó párja a két legendának. A sorozatgyártása jövőre kezdődhet, és a törökök minden szövetséges és baráti országba szívesen szállítanának belőle.