Hamarosan feleslegessé válhatnak az állatkísérletek

Egy új kutatásban B-sejt-termelő organoidokat használtak a nyúlpestis elleni vakcinák tesztelésére, ez a munka pedig egy lépés afelé, hogy a klinikai vizsgálatok előtt a vakcinák állatokon való tesztelését kiiktathassuk – írja az IFLScience.

Az organoidok létrehozására emberi szövetekből vonnak ki bőrsejteket, amelyekből humán indukált pluripotens őssejteket alkotnak. Ezeknek az őssejteknek a lényege, hogy bármilyen szervvé át tudnak alakulni, és meg tudják ismételni azoknak viselkedését.

A Cornell Egyetem professzora, Matthew DeLisa és Ankur Singh, a Georgiai Technológiai Intézet munkatársa által vezetett csapat egérlépekből készített organoidokat, melyekbe aztán a nyúlpestis elleni vakcinát fecskendezték be, amit ugyancsak megtettek az élő kísérleti egerekkel is. A vizsgálat célja az volt, hogy összevessék az organodiok és az élő egerek válaszreakcióit. Az eredmények igazolták, hogy a B-sejtek molekulákra adott válaszai hasonlóak voltak az organoidokban és az egerekben is, bár bizonyos különbségek további vizsgálatokat igényelnek.

A nyúlpestis egy olyan betegség, ahol a potenciális vakcina számos változatát ki kell próbálni. A kutatók amellett, hogy megtalálták a nyúlláz elleni vakcinajelölteket, és egy jobb módszert más trükkös betegségek szűrésére, bővítették ismereteinket a B-sejtes reakciókkal kapcsolatban. Élő állatokban a B-sejtes választ nehéz lehet megkülönböztetni a T-sejtekétől, de a csak B-sejtekből álló organoidok világosabb képet adnak.

Az etikai előnyök mellett ez a módszer lehetővé teszi a kutatók számára, hogy nagyszámú antigént párhuzamosan teszteljenek viszonylag olcsón, mivel az egerek kontrollált körülmények között tartása költséges lenne ilyen mennyiségben, nem is beszélve azokról az esetekről, mikor a rágcsálók immunválasza nem elegendő, és az emberhez jobban hasonlító állatokra, például majmokra van szükség. A költséghatékonyság mellett még az idő is lényeges szempont, ugyanis az állatok immunválaszát kivárni hosszabb időt vesz igénybe, így az organoidok alkalmazása felgyorsíthatja a folyamatot.

A kutatók jelenleg még nem állnak készen arra, hogy az állatokat teljesen kizárják az oltóanyag-tesztelésből, hiszen az élő állatok továbbra is jobb útmutatóként szolgálhatnak a lehetséges mellékhatások megismerésében. Ugyanakkor az organoid technológia fejlődésével lehetségessé válhat, hogy a jelenleg állatokon végzett kísérletek közül egyre többet helyettesítsenek velük. Az emberi sejtekből készült organoidok potenciálisan csökkenthetik az olyan eseteket is, amikor a vakcinák más fajok ellen hatnak, de embereknél kudarcot vallanak.

Az organoidokat magába foglaló új fejlesztés nem fogja megszüntetni az állatokon végzett kísérletek szükségességét, legalábbis nem azonnal, de csökkentheti a kísérletekbe szükségszerűen bevont állatok számát, valamint pénzt és időt takaríthat meg.