A tudósok sem akarták elhinni, mire képes az ártatlan kismadár

A BTX igen erős idegméreg, amely a nátriumion-csatornák áthangolása révén súlyos izomgörcsöket okoz, és a madarak e nátriumion-csatornák mutációjának hatására nem válnak saját mérgük áldozatává. A madarak esetében kevésbé végzetes a bennük lévő BTX hatása, mint a nyílméregbékák esetében, de a kutatók szerint így is védő hatása lehet az érintett fajokra.

Kasun Bodawatta, a kutatás vezetője elmesélte, mi vezetett el a felfedezéshez: „Az egyik kutató azt hitte, szomorú vagyok, vagy elegem van az expedícióból, amikor könnyes szemekkel, csöpögő orral találtak rám. Azonban én csak ültem, és tollmintát vettem egy gyümölcsrigótól, a bolygó egyik leginkább mérgező tollú madarától. Egész addig nincs gond, míg csak kiszedik a madarat a befogásukhoz használt hálóból, ám a tollmintavétel, amelyet már zárt helyen hajtanak végre, olyan, mintha hagymát szelnél, csak idegméreg jönne a hagymából.”

A pápua őslakosok nem eszik meg ezeket a madarakat, mert mint mondják, égeti a szájukat a húsuk, mint a csili. Knut Jønsson kutató elmondta, hogy voltaképp ez segítette őket a felfedezéshez is, mivel amint egy kicsit is tovább kell kézben tartani a madarat pár pillanatnál, a méreg máris elkezdi kifejteni kellemetlen hatását. Ez alapján úgy vélik, valamiféle riasztó hatása biztosan van a méregnek a madarat elfogyasztani kívánó ragadozók felé is.

A madarak nem maguk állítják elő a méreganyagot, hanem a környezetükből tesznek szert rá, az elfogyasztott élelmük segítségével, pont úgy, ahogy a nyílméregbékák is. A madarak gyomortartalmában találtak már mérgező bogarakat, de egyelőre nem biztos, hogy ez jelenti a méregforrásukat is – olvasható a portálon.