Soltész Miklós: A magyarországi nemzetiségek őrzik hagyományaikat, nyelvüket és közösségüket

Fontos, hogy a magyarországi nemzetiségek megőrizzék hagyományaikat, nyelvüket, közösségeiket és hitüket, amelyek gyakorlásához a magyar kormány minden segítséget és támogatást meg kíván adni a jövőben is – hangoztatta szombaton a főként szlovénok lakta Vas vármegyei Apátistvánfalván a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Soltész Miklós, aki részt vett a Rábavidékre jellemző, vidám télbúcsúztató, tavaszköszöntő néphagyomány, a rönkhúzás ceremóniáján, az ünnepség előtt az MTI-nek nyilatkozott. Hangsúlyozta: amikor az elmúlt tíz évben a kormányzat hozzájárulásával iskolákat bővítettek és korszerűsítettek, templomokat újítottak fel és új közösségi tereket hoztak létre a térségben, ugyanúgy a szülőföldön való megmaradást erősítették, mint ahogyan ezt szolgálja a néphagyományok őrzése és továbbadása is.

Hozzáfűzte: függetlenül attól, milyen nehéz háborús időszakot élünk, és hogy a brüsszeli döntések miatt milyen nehéz a magyar gazdaság helyzete, a Magyarországon élő nemzetiségek idén is megkapják azokat a támogatásokat és lehetőségeket, amelyekre szükségük van.

Kiemelte, a Rábavidék településein tovább folytatódnak a megkezdett iskolaberuházások, a közösségi ház- és templomfelújítások, továbbá támogatják a helyi szlovén nemzetiség kulturális rendezvényeit is.

Holecz Károly, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke elmondta: a rábavidéki rönkhúzás hagyománya 2015-ben került be a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.

A hagyomány szerint rönkhúzást akkor tartottak, ha egy faluban farsang idején nem volt esküvő. Ilyenkor tréfás versekkel, jelmezekkel, bolondos esküvővel figurázták ki azokat a fiatalokat, akik még nem találtak párt maguknak.

A Rábavidéken a mai rönkhúzás már kissé eltér a régiektől, alkalmat ad az országos szlovén találkozóra, az anyaországból érkező vendégek fogadására és idén a szlovén kultúra napjának megünneplésére is.