A szemünk az anyánké, az állunk az apánké – vagy mégsem?

Kinézetünk, a betegségekre való hajlamunk erősen függ a génjeinktől. De mennyire és melyik szülő határozza meg inkább a tulajdonságainkat? Mindjárt kiderül!

Nehéz megjósolni, hogyan fog kinézni a gyermekünk, de a genetika sok mindent alapvetően befolyásol – erre hívta fel a figyelmet a Kuffer.hu. A portál cikke szerint például az orrunk formáját, a száj körüli rész alakját, az arccsont méretét, a szemek sarkát és az állunkat egyértelműen a felmenőiktől örököljük. Bár az anyai és apa génörökségünk 50-50 százalék, a férfi gének jóval agresszívebbek a nőinél, ezért általában dominánsabbak is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy körülbelül a női gének 40, a férfi géneknek pedig 60 százaléka aktív.

A baba neme az apától függ. Az anyukájától a magzat mindig X kromoszómát kap, az apától pedig vagy X vagy Y kromoszómát. Ez utóbbi esetben fiúgyermek fog születni – olvasható a cikkben, amely hozzáteszi: az Y kromoszómában kevesebb gén van, mint az X kromoszómában, ez az oka annak, hogy a fiúk jobban hasonlítanak az anyjukra. 

Érdekes, hogy az X kromoszómában található gének felelősek az intelligenciáért, így a fiúk az édesanyjuk intelligenciáját öröklik. A lányok pedig mindkét szülőét. 

Bár az örökletes betegségek fogalma közismert, talán meglepő lehet, hogy nem mindenki örököl, illetve örökít át minden nyavaját. Vannak betegségek, amelyek kizárólag a női leszármazási vonalon „mozognak”. Ilyen például a vérzékenység és az autizmus.

De az anya alkatától függ az is, hogy a gyermek hajlamos lesz-e az elhízásra, míg az apától a magassága függ. 
És még néhány érdekesség: a barna szemszín domináns gén. A gödröcske recesszív jellegzetesség. Ha legalább az egyik szülőnek van, valószínű, hogy a gyereknek is lesz.