Újabb fejezet a Petőfi-szobor ügyében

Indulatokat, felháborodást váltott és vált ki, sőt gyűlölködő hangnemben folytatott diskurzusokat indított el a közösségi oldalakon a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Petőfi-szobor ügye. Az alkotás kapcsán most megszólalt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ korábbi vezetője is.

Mint arról korábban beszámoltunk, heves indulatokat váltott ki a Sepsiszentgyörgyön felállítani tervezett Petőfi-szobor ügye. Az alkotás kiválasztására felkért szakmai zsűri eredendően Gergely Zoltán kolozsvári művész tervét fogadta el, ám az önkormányzat a lakosság nyomására új pályázatot ír ki. Petőfi köztéri szobrát július végén avatná fel a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.

A pályázatra hat terv érkezett. A győztes közlésekor elhangzott, azért esett Gergely Zoltánra a választás, mert a  fiatal költőt hétköznapi emberként ábrázolta. Ez az érv azonban a legkevésbé sem nyerte el a polgárok tetszését. A kifogás szerint ugyanis a szobor nem egy harcos és magasztos, fennkölt a figurát mutat.

A téma kapcsán most az erdélyi Krónika megszólaltatta Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészt, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) korábbi vezetőjét. A szakember úgy vélekedett, kulcskérdés, hogy egy megrendelő hogyan ír ki egy szoborpályázatot, miről is szól az, innét pedig saját magának kell(ene) kézben tartania az egész történetet.

Kétféle gyakorlat létezik – fogalmazott. Az egyik, hogy a pályázók beküldik a maketteket, ezek kiállításra kerülnek és a közönség is hozzászólhat, majd ezt figyelembe véve határoz a szakmai zsűri. A másik, hogy ha a megrendelő bizonytalan, akkor eleve hozzáértőkkel bíráltat – mondta Vécsi Nagy Zoltán.

A szakmai testület tagjai Bocskai Vince és Vetró András szobrászművészek, Jánó Mihály és Bordás Beáta művészettörténészek valamint Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok voltak. Hogy a közösségnek mi a véleménye, figyelembe lehet venni, de ez csak egy szempont és semmiképpen sem szabad utólag felülbíráltatni a közönséggel a döntést – húzta alá a szakember.

Hozzátette, a helyzet kicsit rokonítható az építészeti alkotások elkészültéhez, hiszen ott sem a lakosság dönti el, hogy milyen legyen az épület.