Szijjártó Péter: Elkötelezettek vagyunk az űr békés felhasználása mellett

Európa az utóbbi években válságról válságra bukdácsolt, s a talpra állás tekintetében különösen nagy jelentősége van az olyan magas hozzáadott értékű, csúcstechnológiát alkalmazó iparágaknak, mint amilyen az űripar – többek között erről beszélt ma Szijjártó Péter Párizsban. A külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány űrkutatási terveiről is tájékoztatást adott az Európai Űrügynökségnek.

Egy kritikus időszakban találkoztunk, amikor Európának szörnyű kihívásokkal kell szembenéznie. Nekünk magyaroknak, sajnos, még egy kicsivel több is jutott belőlük, hiszen a szomszédunkban háború folyik. Éppen ezért vagyunk a béke szószólói, legyen szó az élet bármely területéről, ide értve a világűrt is, amit kizárólag békés célra szabad felhasználni – közölte Szijjártó Péter az Európai Űrügynökség Miniszteri Tanácsának keddi ülésén. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy az utóbbi években válságról válságra bukdácsolt a kontinens, s a talpra állás tekintetében különösen nagy jelentősége van az olyan magas hozzáadott értékű, csúcstechnológiát alkalmazó iparágaknak, mint amilyen az űripar is.

A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország a legszorosabb együttműködésre törekszik az Európai Űrügynökséggel (ESA), és további támogatásról biztosította a szervezetet.

„Nyilvánvalóan nem mi vagyunk itt a legnagyobb nemzet, ezért is büszkén mondhatom, hogy az elmúlt évtizedekben 114 magyar eszköz jutott a világűrbe” – jegyezte meg. Szijjártó Péter ezek után beszámolt a Hungarian to Orbit, azaz a HUNOR programról. Mint mondta, ez a legnagyobb program hazánk űrkutatásának történetében, s célja, hogy ismét magyar kutatót juttasson a kozmoszba. Az űrhajós tucatnyi magyar eszközt és nyolc, magyar egyetemek által előkészített kísérletet fog elvégezni a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ahová a NASA-tól függően 2024 végén vagy 2025 elején érkezhet meg. A programra több mint 240-en jelentkeztek, köztük 39 nő, a végső válogatásra azonban csak négyen maradnak.