Szili Katalin: Nagy előrelépés történt a csángóföldi magyarok identitásának megerősítésében

Szili Katalin szerint az elmúlt három-négy évben óriásit sikerült előrelépni a csángóföldi magyarok identitásának megerősítésében, a közösség szülőföldön tartásában. A miniszterelnöki megbízott azt követően nyilatkozott az MTI-nek szerdán, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) felügyelő bizottságának a tagjaként háromnapos csángóföldi látogatáson vett részt.

Mint elmondta: Pogár Lászlóval, az MCSMSZ elnökével és Edvi Péterrel, az MCSMSZ felügyelő bizottsági elnökével a három nap alatt 15 moldvai faluba jutottak el, újonnan épített, vagy felújított magyar házakat, oktatási helyszíneket látogattak, mintegy száz pedagógussal, valamint az MCSMSZ küldötteivel, alkalmazottaival találkoztak.

Megállapította: a látogatás során jó keresztmetszetet kaptak arról, hogy miként folyik az identitásmegőrző, identitásmegerősítő munka. Hozzátette, Csángóföldön 63 olyan település van, ahol magyarul még beszélő, római katolikus vallású emberek élnek, és 34 település van, ahol az MCSMSZ magyar oktatást indított el. Közel 2000 gyermeket oktatnak, akiknek naponta ingyenesen étkeztetést is biztosítanak. Szili Katalin megemlítette: 22 olyan magyar házat, kollégiumot építettek vagy újítottak fel, amelyekben immár 21. századi körülmények között lehet foglalkozni a gyermekekkel. Mindenütt okostáblákat, korszerű felszereléseket látott.

„Óriási közösségépítés zajlik Csángóföldön. Ezen belül oktatás, zenei nevelés, hagyományőrzés ami különösen jellemző, és még rengeteg olyan munka van, amit a következő időszakban szeretnének elvégezni. Csodát tett a támogatás, amit az MCSMSZ a magyar kormánytól kapott” – állapította meg a miniszterelnöki megbízott.

Szili Katalin megemlítette: az oktatási programokon túl nyári táborokat, hagyományőrző rendezvényeket szerveznek Csángóföldön, és a havonta egyszer Bákóban tartott magyar misén átlagosan 3–400 magyar vesz részt. Úgy vélte, ezek mind azt jelzik, hogy a moldvai csángómagyar közösség önmagára talált, identitásában megerősödött. Megjegyezte: beszélgetőpartnerei arról számoltak be, hogy a népszámláláson magyar anyanyelvűnek és magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

A miniszterelnöki megbízott úgy vélte: az MCSMSZ és a közösség már kellően erőssé vált ahhoz, hogy a program továbbra is fenntartható maradjon. Hozzátette: az MCSMSZ további településeket szeretne bevonni a moldvai magyar oktatási programba, de megértéssel fogadta, hogy az elmúlt három év fellendülése a jelenlegi gazdasági körülmények miatt ugyanilyen ütemben nem folytatható. Azt is megjegyezte, hogy a moldvai oktatási programban dolgozó pedagógusok részéről egyetlen panaszszót sem hallott. „Hittel és odaadással végzik a munkájukat, mert tudják, hogy itt egy közösség átmentése folyik” – állapította meg.