Sikeres a hálapénz kivezetése

Szeptember végéig az egészségügy területén feltárt bűncselekmény gyanúja miatt százöt feljelentés, illetve nyomozáskezdeményezés történt 2021 eleje óta, amelyek között kilenc olyan ügy merült fel, ahol hálapénz átadása történt – válaszolta a Magyar Nemzet megkeresésére a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) sajtóosztálya. A szervezet tájékoztatása szerint a szabályszegésekkel kapcsolatos feljelentésekre vagy nyomozáskezdeményezésre a szülészet-nőgyógyászat, a krónikus belgyógyászat, a reumatológia, a pszichiátria, a patológia és a sportegészségügy területén, valamint a védettségi igazolványok jogtalan megszerzése miatt került sor.

Szintén a hálapénz visszaszorítása érdekében tett erőfeszítések – a paraszolvencia szankcionálásának kommunikálása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat aktív jelenléte a kórházakban, valamint a megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatás – eredményességét igazolja az is, hogy a magyar háztartások éves szinten a hálapénzre elhanyagolható összeget, csupán 1448 forintot költenek, ami a 2021-es felmérésben szereplő 7424 forinthoz képest nyolcvanszázalékos visszaesést jelent – írja a Pénzcentrum.

Úgy tűnik, a paraszolvencia szankcionálása az állami ellátórendszerben sem okozott komolyabb fennakadásokat, és az orvosok magánszektorba való tömeges átvándorlása sem következett be. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) tájékoztatása szerint ugyanis a hálapénz kivezetését követően egyes szakterületek – a szülészet-nőgyógyászat, bőrgyógyászat kivételével – kevés szakorvos döntött úgy, hogy vált a szektorok között, és a korábbiaktól eltérően a teljes munkaidejét a magánellátásban tölti. A főigazgatóságnál bíznak abban, hogy az orvosi béremelés következő lépcsője, a további jogviszonyban való munkavégzés engedélyezése, valamint az illetmények eltérítésével járó minőség- és teljesítményértékelés bevezetése tovább növeli majd az elégedettséget és a rendszer transzparenciáját is.