Zarándoknap a hatvanöt éve elhunyt Esterházy János temetésének ötödik évfordulóján

– Esterházy János azt kérte az élete végén, a halálos ágyán hozzátartozóitól, hogy szülőföldjén, a nyitrai börtönben halhasson meg, de ha ez nem lehetséges, akkor legalább szülőfalujában legyen eltemetve. De a kérését nem teljesítették. Halála után édesanyjának és testvéreinek nem adták ki földi maradványait, hogy méltón eltemethessék. Ők úgy haltak meg, hogy nem tudták teljesíteni Esterházy János végakaratát. A gyermekeinek emigrálniuk kellett. A mártír politikus holttestét a börtönben elégették, hamvait pedig más elítéltek földi maradványaival együtt egy prágai börtönbe szállították. Pléhdobozokban tárolták a hamvakat, és mindegyiken volt egy sorszám. A cseh állam 2007-ben kezdett történeti kutatásokat a különféle börtönökben, amelyek révén egy lista alapján egy külvárosi prágai temető tömegsírjában azonosítani tudták Esterházy János hamvait.

– Akkor miért késett mégis tíz évet a temetés?

– A Meciar-korszak idején Esterházy szülőfalujának vezetése nem engedélyezte, hogy földi maradványai ott nyugodhassanak. A fordulatot az hozta, amikor Paulisz Boldizsár zoborljai vállalkozó azt mondta: ki más temesse el Esterházy Jánost, ha nem a felvidéki magyarok? A politikus ugyanis a felvidéki magyarokról mint tágabb családjáról beszélt a nyilvánosság előtt. Így Paulisz Boldizsár magánbirtokán, Alsóbodokon épült fel az a sziklasír és kápolna, amely méltó emléket állít Esterházy Jánosnak Zoboralján, azon a vidéken, ahol életében otthon volt, és ahol végső nyugalomra lelt. Halálának hatvanadik évfordulóján tudtuk őt méltóképp eltemetni. Esterházyt meg akarták semmisíteni életében, halálában. Halálra ítélték, majd életfogytiglani börtönre, megjárta a legszörnyűbb kommunista börtönöket, majd amikor meghalt, akkor a hamvait tüntették el, mert még holtában is féltek tőle, ezért azt sem hagyták, hogy emberhez méltón eltemessék. Így az öt évvel ezelőtti temetése valójában egy győzelmi ünnep lett a pusztulás és a gyűlölet felett. Esterházy János élete is és halála utáni története is arról beszél a ma emberének, hogy érdemes a hite és önazonossága mellett kitartania, és a legnehezebb időkben is kiállnia.
 

– A szombati ünnepi szentmise szándékai között van a közép-európai népek közti megbékélés, valamint a béke az orosz–ukrán fronton. Ezek a témák hogyan kapcsolódnak Esterházy János alakjához?
 

– Esterházy a második világháborúban a legnagyobb gyűlölet idején mondta ki, hogy aki gyűlöletből cselekszik, az a maga életére tör, mert építeni csak szeretetből lehetséges. Ezekkel a gondolatokkal megelőzte korát. Arról is beszélt, hogy nem maradhatunk egyedül, elszigetelten itt, a közép-európai régióban mert akkor elsöpörnek minket, de ehhez szükség van a népek, nemzetek közti megbékélésre és kiengesztelődésre. Családtörténete, életpályája mind a négy visegrádi országot összekapcsolja, édesanyja lengyel volt, édesapja magyar, ő maga Pozsonyban és Prágában is politikusként tevékenykedett.

 – Hol tart Esterházy János boldoggá avatásának folyamata?
 

– A krakkói egyházmegye végzi az ezzel kapcsolatos teendőket. Most a tanúkat hallgatják meg, majd megvizsgálják a vele kapcsolatos archív anyagokat, és összesítve a teljes anyagot ezt követően már a Szent Székhez kerülnek a dokumentumok.
 

– A meghívóban nagy szeretettel írják, hogy az Esterházy Zarándokcentrum mindenkit vár. Hosszabb távon milyen feladatot szánnak ennek a közösségi térnek?

– A felvidéki magyarságnak még nincsen olyan lelkiségi erőközpontja, mint amilyen az erdélyieknek Csíksomlyó. Az szeretnék, ha az alsóbodoki zarándokcentrum lenne ez a lelki központ, ahová nemcsak a felvidéki magyarok jönnének, hanem ahová az egész Kárpát-medencéből várjuk a zarándokokat. Itt, ahol Isten szolgája Esterházy János vértanúságának egyik gyümölcseként összeér az ég a földdel, meg lehetne gyógyulni a huszadik század sebeiből. 

– Egy együttműködő Közép-Európa nagyon erős és vonzó lehetne.
 

– Igen, valamilyen módot kellene találni végre arra, hogy ha az egyik szomszéd azt mondja valamire, hogy fehér, akkor a másik ne azt mondja rögtön, hogy fekete. Vagy ha egy történelmi személyiség az egyik fél számára hős, az ettől ne váljék a másik számára automatikusan árulóvá.
 

– Van valamilyen jele annak, hogy Esterházy áldozata, csodálatos személyisége, hite, szeretete a szlovákokra is hatott?