A gazdagság árnyoldalai

A szegénység szégyen egy olyan gazdag országban, mint Ausztria – találóan ezzel a mondattal kívánta felhívni a figyelmet a munkanélküliek sanyarú sorsára a Bécsi Munkaügyi Kamara. A szervezet a segély mértékének megemelését tartja kívánatosnak – ám a lépés sokaknak nem tetszene.

Rendkívül szemléletes összeállítást készített az ausztriai munkanélküliségi segély jelenlegi állapotáról az osztrák Magyar Szó. Mint írják, Európa egyik leggazdagabb országában sokan szegények. Ez 2022 májusától magában foglalja azt a 238 000 állástalant, akiket az állami foglalkoztatási hivatal (AMS) nyilvántartásba vett. Az osztrák törvények szerint az utolsó fizetés ötvenöt százalékos nettó helyettesítési aránya jár egy-egy friss munkanélkülinek – így tízből kilencen kevesebb, mint ezerkétszáz eurót kapnak havonta – miközben a szegénységi küszöb jelenleg havi 1328 eurót tesz ki.

A Bécsi Munkaügyi Kamara (AK) és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) most arra hívta föl a figyelmet, hogy a lakbérek jelentős problémává válhatnak, valamint a szociális és a gyermekekkel kapcsolatos tevékenységek már nem finanszírozhatók egy határon túl az említett összegből. A két szervezet ezért azt javasolta, hogy az ötvenöt százalékos arányt emeljék föl mielőbb hetvenre.

A szakértők egyébként pártállástól és nézőponttól függően két, egymással szembehelyezkedő, úgynevezett degresszív és progresszív modellt tartanak kívánatosnak. Az előbbi azon az elképzelésen alapul, hogy a hosszabb ideje munka nélkül maradt emberek az idő előrehaladtával egyre kevesebbet próbálkoznának, ezért nyomást kell gyakorolni rájuk. S ezt leginkább úgy lehet elérni, ha hónapról hónapra csökkentik a támogatásuk mértékét.

A másik, progresszív elképzelés hívei azonban úgy vélik, a tartósan magasabb juttatás segít megoldani az egyének problémáit. A vita jelenleg is tart, de a segély mértéke addig is ötvenöt százalék marad.