Budapest és Varsó tengelyt akasztott

A lengyel–magyar barátság ugyan nagy valószínűséggel kiállja a jelenlegi ukrán krízis nyomán keletkezett feszültségeket, az aktuális politikai szövetség viszont felbomlani látszik Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor kormányai között. Legalábbis erre utalt a lengyel kormányfő pénteken a lengyelországi, Kózki nevű faluban, egy gazdákkal való találkozója során.

Újságírói kérdésre a magyar miniszterelnök tusványosi beszédének azon részére reagált, amelyben Orbán Viktor megjegyezte, hogy a lengyel–magyar kapcsolatban szívproblémát lát, mert a magyar kormány úgy gondolja, hogy ez két szláv nép háborúja, a lengyelek viszont úgy érzik, hogy benne vannak.

Mateusz Morawiecki válaszában azt mondta, hogy meg tudja erősíteni Orbán Viktor kijelentésének azon részét, miszerint Magyarország és Lengyelország útja elvált egymástól. Azt viszont nem, hogy országa benne van a háborúban, mert Lengyelország nem vesz részt az ukrajnai konfliktusban, jegyezte meg a lengyel kormányfő.
Hangsúlyozta, hogy ezt a háborút az ukránok vívják, főként amerikai, lengyel, brit, gyakorlatilag egész Európából származó fegyverekkel támogatva, amelyek „segítik az ukránokat abban, hogy megvédjék szuverenitásukat".

A két ország kapcsolatában fellelhető feszültségek Oroszország 2014-es donbaszi és krím-félszigeti katonai akciói után éleződtek ki, de a februári invázió után a két kormány sok szemszögből eltérő megközelítéssel kezelte a szomszédban kirobbant konfliktust. Míg Magyarország elutasította a fegyverszállításokat és az energiahordozókra kivetett szankciókat Oroszország ellen, addig Varsó Ukrajna egyik legnagyobb fegyverbeszállítója lett, és az energiahordozók szankcióját is támogatta.

A lengyel–magyar szövetség gyengülése kihatással lehet az Európai Unióval zajló jogállamisági és újjáépítési alapokat érintő kérdésekben, Brüsszelnek így könnyebb dolga lehet hatásköreinek megerősítésével és centralizálásával is. Májusban Varsó több éves vita után beadta a derekát Brüsszel lengyel bírósági reformokat érintő követeléseivel kapcsolatban, amitől az európai források felszabadítását remélték.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont nem tartja elégségesnek a lengyel fél által felvázolt reformokat, így Morawiecki kormányának várhatóan további engedményeket kell tennie Brüsszellel szemben, ha a visszatartott összegeket meg akarja szerezni. Ezek a kompromisszumok a Magyarországgal való közös fellépés hiányában sokkal messzemenőbbek lehetnek, mint erre korábban számíthattak.