Az Alaptörvény-módosításnak nem feltétele a kényszerítő ok megléte

Vannak olyan helyzetek a politikában, amikor mindegyik félnek igaza van, és mindegyik fél helyesen jár el: ilyen az Alaptörvény mostani, vármegyékkel és az európai parlamenti-önkormányzati választásokkal összefüggő módosításának és aláírásának esete is – írta a Facebookon közzétett elemzésében az Alapjogokért Központ.

„Kényszerítő ok” valóban nem volt az Alaptörvény módosítására, de az nem is jogi feltétel: a kétharmados országgyűlési többség rendelkezik az ahhoz szükséges demokratikus felhatalmazással, mutat rá az elemzés, hozzátéve: egy alkotmánymódosítást a köztársasági elnök csak akkor nem írhat alá, ha az szabálytalanul lett elfogadva.

Mivel jelen esetben nem áll fenn közjogi érvénytelenség, ezért az államfőnek alá kellett írnia a módosítást. A kormánypárti parlamenti többség élt alkotmányos felhatalmazásával, legitim indokkal és igazolható célok érdekében (történelmi hagyományok ápolása, takarékoskodás, a választások egyszerűsítése), hangsúlyozza az Alapjogokért Központ, amely szerint az államfő, az Országgyűlés és a kormány is alkotmányos kötelezettségének és felhatalmazásának megfelelően járt el.