A termelékenység javulása teremti meg az alapot a bérek felzárkózásához is

Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához kulcskérdés a termelékenység javítása – jelentette ki Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti szakosztályának elnökségi tagja szerdán egy szakmai konferencián.

Balatoni András a jegybank legfrissebb termelékenységi jelentését bemutató előadásában hangsúlyozta: 2013–2019 között Magyarország sikeres éveket tudhatott maga mögött, ami az extenzív növekedésből – a munkaerőpiac növekedéséből – fakadt – tudatta az MTI. Át kell térni az intenzív növekedésre, amelynek a kulcsa a termelékenység, hatékonyság emelése – mondta.

Hozzátette: a termelékenység javulása hosszú távon mérsékli az inflációt, így a jegybank elsődleges mandátumának eléréshez is hozzájárul.

A rendelkezésre álló adatok szerint azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben, ahol magasabb volt a termelékenység növekedése. Emellett a termelékenység javulása teremti meg az alapot a bérek fenntartható felzárkózására is – sorolta.

Ismertetése szerint a magyar termelékenységi mutatók jellemzően az EU-átlag kétharmadán állnak, míg a top öt uniós országhoz képest 40–50 százalékon, de az elmúlt években több területen is javulást regisztráltak. Például 2017 óta a munkatermelékenység növekedésében jelentős előrelépés történt.

A létszámalapú munkatermelékenység évente átlagosan két százalékkal nőtt 2017 és 2021 között, míg az EU-átlag csupán 0,4 százalékkal emelkedett. A 2020-as covidválság és a 2021-es gyors gazdasági helyreállás időszakában Magyarországon több mint egy százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó GDP, míg az EU átlagában 0,7 százalékkal csökkent.

Kiemelte: kedvező a munkatermelékenység emelkedése, trendszerűen és átlag felett nőtt Magyarországon a kkv-szektor munkatermelékenysége, de a nagyvállalatoké nem nőtt tovább. Kedvező, hogy a hazai GDP-arányos k+f ráfordítások az elmúlt tíz évben emelkedtek, de a szabadalmak számában és más eredményekben – például tudásintenzív foglalkoztatottakra jutó védjegyek – jelentkező megtérülési hatékonyságuk alacsony nemzetközi összevetésben.

Hozzátette: Magyarország innovációs hatékonysága 57 százalék az EU-átlaghoz képest, míg a top öt EU-s országhoz viszonyítva 37 százalék.