Növelheti a migrációs kedvet Szíriában az orosz–ukrán háború

Bár a két front messze van egymástól, az orosz–ukrán háború komoly hatással lehet a szíriai helyzetre. A megemelkedett élelmiszerárak társadalmi elégedetlenséghez vezethetnek, ami kihat a migrációs kedvre.

Komoly kapcsolat alakult ki az utóbbi években Oroszország és Szíria között, Oroszország a Bassár al-Aszad vezette szír kormány fő támogatója, ezzel pedig egyben a szíriai konfliktus egyik legbefolyásosabb szereplője, emeli ki a Migrációkutató Intézet legújabb tanulmánya. Ennek szerzője, Sayfo Omar rámutat, hogy Moszkva kulcsszerepet játszott a szír kormányerők és az ellenzék közötti harcok befagyasztásában, valamint Szíria kvázi felosztásában. Éppen emiatt Oroszország nemzetközi pozíciójának megváltozása az orosz–ukrán háború nyomán, illetve a háború miatt megemelkedő élelmiszerárak a szíriai helyzetre is komoly hatással vannak, világít rá a tanulmány.

A Migrációkutató Intézet az elemzésben azt vizsgálja, miként hathat az orosz–ukrán háború a szíriai helyzetre, várható-e élelmiszerhiány a nemzetközi áremelkedések miatt, felborulhat-e a jelenlegi törékeny békét biztosító regionális hatalmi egyensúly, és lehet-e számítani a kivándorlási kedv fokozódására?

Ahogy az kiderül a tanulmányból, Szíriában a katasztrofális gazdasági helyzet miatt a lakosság kétharmada már most elhagyná az országot. Mindeközben továbbra is jelen vannak a befagyott frontvonalak, és a társadalmi elégedetlenség növekedése is, ami miatt tovább fokozódhat a kivándorlás.

A tanulmány összegzéséből kiderül, hogy az orosz–ukrán háború gazdasági következményei, azokon belül is az élelmiszerárak növekedése komoly kihívás elé állítja Szíriát és a felkelőket is. Fontos ugyanakkor tudni, hogy bár a konfliktusban vannak külsős, érdekelt erők – Törökország, Oroszország, Irán – sem nekik, sem az Európai Uniónak nem érdeke, hogy éhínség, esetleg humanitárius katasztrófa alakuljon ki az országban. Emiatt a nemzetközi segélyek továbbra is áramlani fognak Szíriába, viszont ezeknek a csökkenése súlyos társadalmi következményekkel és a kivándorlási kedv növekedésével járhat.

Oroszország nemzetközi pozíciójának esetleges gyengülése megrendítheti a Szíriában beállt rendet, és reális az esélye annak, hogy Törökország újabb hadműveletekbe kezd Észak-Szíria kurdok lakta részén. Ezzel egy időben az sem kizárt, hogy Moszkva pozícióinak gyengülésével megszaporodnak az izraeli légi csapások Szíria területén. Ez végül szintén belső migrációhoz és a társadalmi feszültség növekedéséhez vezethet, ami kihat a migrációs kedvre.

Amint arra a Migrációkutató Intézet elemzője rámutat, közép- és hosszú távon a legnagyobb tétje annak van Szíriára nézve, hogy az orosz–ukrán háború megrendíti-e Washington mint „szankcionáló szuperhatalom” szerepét a világban, és többpólusúvá válik-e a globális pénzügyi rendszer.