Újra működnek a szénerőművek Európában

Mint kiderült, az úgynevezett zöldátállás és az Oroszország ellen hozott olajembargó azzal a nem kívánt következménnyel járt együtt, hogy Európa több országa kiszolgáltatott helyzetbe hozta az energiaszektorát, mivel elhanyagolta a fosszilis és nukleáris infrastruktúrája fejlesztését. Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter szerint a kieső gáz miatt csökkenteni kell a gázfogyasztást a villamosenergia- és az ipari szektorban, és újra üzembe kell helyezni az egyszer már leállított, jelentős szén-dioxid-kibocsátás mellett működő széntüzelésű erőműveket.

Az erről szóló törvényjavaslatot július 8-án kell elfogadnia a Szövetségi Tanácsnak azért, hogy sürgősen hatályba léphessen. A törvény hatályba lépésével lehetővé válna, hogy az év hátralévő részében az erőművi gázfogyasztást szénnel pótolják, ezzel pedig jelentős mennyiségű földgázt lehetne megtakarítani a lakosság számára a téli fűtési szezonra. Az újra belépő széntüzelésű erőművek miatt a német kibocsátás éves szinten három, Olaszországé tíz, Hollandiáé kilenc, míg Ausztriáé négy százalékkal emelkedne.

Az összegzésben kifejtették, hogy a széntüzelés a villamosenergia-termelés leginkább szennyező formája, átlagosan kétszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a földgáztüzelésű erőművek. Másrészt a szenes erőművekkel nem lehet hatékonyan kiegyensúlyozni a megújuló áramtermelést, tehát ez utóbbi is visszaszorulhat. Ha olyan országok, mint az atomenergia-ellenes Ausztria, Németország vagy Hollandia korábban észbe kapnak, akkor most elkerülhető lett volna a Párizsi megállapodás végrehajtásában várható hátralépés, egyúttal könnyebben megúszhatta volna Európa az energiaválságot.