Az intézmények meg tudták tartani stabilitásukat

A járvány hatásai ellenére nőtt az intézményi befektetői szektor – biztosítók, pénztárak, tőkepiac. A növekedést segítette, hogy a háztartások vagyona is jelentősen gyarapodott ebben az időszakban.

Ezzel együtt már az év során jelentkező és 2022 első negyedévében erősödő volatilitási kockázatokkal és eszközleértékelődéssel kellett szembesülniük az intézményeknek, amelyek meg tudták őrizni stabilitásukat – derül ki az MNB friss Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből. A magyar háztartások bruttó vagyona (eszközök és lakásállomány) 2021-ben 14,5 százalékkal nőtt, ezen belül csaknem ugyanilyen mértékű a bővülés a pénzügyi eszközöknél. Az intézményi befektetők által kezelt vagyon GDP-arányosan viszont továbbra is elmarad az uniós átlagétól – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentésében, amely kitér a közvetítők és pénzügyi vállalkozások kockázataira is

A biztosítók díjbevétele tavaly 10,4 százalékkal gyarapodott, ezúttal az életág, ezen belül is a nyugdíj- és kockázati jellegű biztosítások teljesítettek jól. Ezzel a szektor mérete elérte az MNB jövőképében meghatározott értéket, GDP-arányosan azonban elmaradt a felzárkózási pályától. A rendszeres díjas állomány is nőtt, az egyszeri és eseti díjas szerződések volumene jelentősen emelkedett.

A nem élet ág növekedésének motorjai – az elmúlt évekkel ellentétben – ezúttal nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a vállalati vagyonbiztosítások, CASCO és az egyéb ágazatok voltak. A kgfb nyereségessége elsősorban a járvány miatti kedvező kárhányad révén javult, az inflációs várakozások azonban ronthatják a pozícióját.

A biztosítási piac összesített nyeresége továbbra is kiemelkedőnek számít, de egészségesebb szerkezetben, mint korábban. Az orosz–ukrán kitettségek nem jelentősek, a szektor tőkefeltöltöttsége azonban kétszáz százalék alá csökkent, elsősorban a hozamgörbe-emelkedés, eszközleértékelődés következtében. Ezzel együtt az egyedi intézmények egyike sem esett az MNB által elvárt – volatilitási tőkepufferrel megemelt – szint alá.

Az önkéntes (nyugdíj-, egészség-, önsegélyező) pénztárak vagyona meghaladta az ezernyolcszázmilliárd, míg a tagdíjbevételek megközelítették a százhetvenötmilliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni és munkáltatói tagdíjbefizetések mértéke is nőtt, összességében 116 milliárd forintra. Tavalyi – a korábbi évekhez képest alacsonynak számító – 2,6 százalékos nettó átlaghozamuk túlnyomórészt a kötvényleértékelődésekkel magyarázható, miközben a szektor tíz-, tizenöt éves átlagos reálhozama a kettő és négy százalék közötti sávban alakul.

A biztosításközvetítői piacon tavaly főképp az életbiztosítások közvetítéséből származó bevételek „húzták fel” a szektort, szerényebb nemélet-bővüléssel. A pénzpiaci közvetítők által forgalmazott hitel- és lízingtermékek volumene bő 1100 milliárd forintra nőtt, amelyen belül a lakossági közvetített hitelek harminc százaléka államilag támogatott volt 2021-ben.

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások által kezelt portfólió – egy év megtorpanás után – dinamikusan nőtt tavaly. Különösen a vállalati hitelezés és a gépjárműlízing teljesített kiemelkedően, miközben csökkent a követeléskezelésre vásárolt állomány. A szektor kiugró, 29 százalékos ROE-val zárt (sajáttőke-arányos megtérülés), a nem fizető állomány csökken, ugyanakkor a saját tőkéhez képest egyre nagyobb arányban vesz igénybe idegen forrást a finanszírozáshoz.