Számolt a kormány a szankciók hatásaival

A kormány számolt a háború, a szankciók hatásaival, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával, eszerint készült el a jövő évi büdzsé tervezete.

A rezsivédelmi alap lehetővé teszi, hogy ne az emberek fizessék meg a háború anyagi terheit, azonban a rezsicsökkentés intézménye a tervek szerint – családbarát kormányról lévén szó – jövő évtől csak a lakosság számára marad meg.

Ami most látszik, az az, hogy az önkormányzatok, illetve az energiát eddig olcsóbban, a háztartásokkal azonos áron kapó vállalkozások egy része kikerül a rezsicsökkentésre jogosultak köréből, és piaci áron kell beszerezniük az energiát. A pontos kritériumok még nem ismertek, ezért csak nagy vonalakban lehet következtetéseket levonni – válaszolta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a jövő évi költségvetés kapcsán. Kifejtette, természetesen az intézkedés (a tervek szerint a rezsicsökkentés csak a lakosság számára maradna meg) azokat a cégeket érinti jobban, amelyek tevékenységükhöz arányaiban több energiát használnak fel. Az érintett kisvállalkozások költségei megnőnek, ezt működésük folytatásához feltehetően át kell hárítaniuk a vevőikre, hasonlóan, ahogy ezt egy nagyobb, a hatósági árral nem érintett vállalkozás meg kellett hogy tegye – magyarázta Regős Gábor.

Az önkormányzatok helyzete összetettebb: új adót nem tudnak kivetni, hitelt nem tudnak felvenni, így az energiaköltségek növekedése elvezethet a nyújtott szolgáltatások leépítéséhez, amit mindenképpen el kell kerülni Regős Gábor szerint. Emiatt szükség van az önkormányzatok támogatására, különösen a 25 ezer fő feletti települések esetében, ahol a helyi iparűzési adó csökkentése miatt kieső bevételeket sem kompenzálták. Megírtuk viszont, hogy az iparűzési adó jövőre ismét a korábbi mértékére emelkedik, ez bevételt jelenthet az önkormányzatoknak, fedezve a rezsikiadásokat is.