Kormánybiztosok öt gazdasági zóna fejlesztéséért

Öt gazdaságfejlesztési zóna élére nevezett ki kormánybiztosokat tegnap Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter. Feladatuk továbbra is az, hogy az egyes régiókban aktív fejlesztéspolitika valósuljon meg.

A közép-magyarországi régióval kiegészülve az eddigi négy helyett öt kormánybiztos felel az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztéséért – mondta tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter. A Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Bányai Gábor lesz, aki rövid bemutatkozásában elmondta, kertészmérnökként végzett, több mint harminc éve foglalkozik területfejlesztéssel. A térségében a Tisza vízállása-szabályozása, a vasútfejlesztés, és az utak hiánya jelentik a legnagyobb kihívásokat. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyék tartoznak ide.

Czunyiné Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a térségével kapcsolatban azt mondta, komplex, gazdasági szempontból kiugró pályát befutó régió, a struktúra és körvonalak adottak, és teljesen másként működik mint az északkeleti térség. Az ő körzete Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye.

Szabó Tünde, az északkelet magyarországi térség zónabiztosa úgy fogalmazott, a régióban óriási fejlesztések indulhatnak, Palkovics László technológiai és ipari minisztertől vette át a feladatkört és elődje munkáját szeretné folytatni. Hat megye tartozik ide,, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Móring József, Dél-Dunántúl fejlesztésének kormánybiztosa azt mondta, Somogy, Tolna, és Baranya megye az egyik legrosszabbul teljesítő régió volt, a lakosságszám-csökkenésre példát hozva úgy fogalmazott, mintha egy pécsnyi ember tűnt volna el a három megyéből. Alacsonyak a beruházási értékek, kevesen tanulnak a felsőoktatásban, a területen élők java kistelepülésen lakik. Bízik abban, hogy a lehető legtöbb forrást sikerül hozni ebbe a régióba, ehhez összefogásra, együttműködésre van szükség a kamarákkal és a két térségi egyetemmel is.

Az ipar, a falvak és a turizmus fejlesztése a cél. Láng Zsolt, Közép-Magyarország fejlesztési biztosa arról beszélt, főváros nem létezik vidék nélkül és fordítva, különösen igaz ez az agglomerációra, nem lehet egyik javára, másik hátrányára dolgozni.

A kötött pályás fejlesztések közös érdekeink. Mintegy hárommillió ember, 187 település plusz a főváros tartozik ebbe a régióba, a megyék közül pedig Pest.