Mélyponton veheti át Weber a Néppártot

Manfred Weber éppen akkor veheti át az Európai Néppárt vezetését, amikor a „birodalom hanyatlik”. Donald Tuskot mindenesetre a brüsszeli sajtó szerint se fogják sokan visszasírni.

Tisztújító kongresszust tart jövő kedden és szerdán az Európai Néppárt (EPP) Rotterdamban. Az elnöki tisztség várományosa Manfred Weber, a pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetője, akinek tegnapi állás szerint nincs is kihívója.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa 2014 óta vezeti a frakciót, a pártcsalád elnöki posztját pedig 2019 óta Donald Tusk tölti be. A Polgári Platform (PO) elnöke azonban visszatért a lengyel belpolitikába, így megüresedik a széke.
A Politico szerint Weber éppen akkor veszi át a teljes irányítást az Európai Unió pártcsaládjában, amikor „a birodalom hanyatlik”. Az EPP tagpártjai komoly veszteségeket szenvedtek az elmúlt években.

A legjelentősebb ezek közül kétségkívül a tavaly őszi német választás, a pártcsalád legfőbb ereje, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ugyanis ellenzékbe szorult. Az áprilisi francia elnökválasztáson pedig megsemmisítő kudarcot vallott a Republikánusok jelöltje, rendkívül rossz eredménnyel esett ki az első fordulóban. Az Európai Tanács tagjainak jelenleg kevesebb mint harmada néppárti politikus. Az öt legnagyobb uniós gazdaság – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – egyikét sem néppárti politikus vezeti. Sőt, a legnyugatibb főváros, ahol EPP-s kormányfő van, az Bécs.

Weber a hatalomkoncentráció-tól azt várja, hogy hatékonyabbá és láthatóbbá válik majd a néppárt. A bajor politikus számára az EPP vezetése egyfajta vigaszdíjjal érhet fel. A 2019-es EP-választáson ő volt a néppárt csúcsjelöltje, így bízott benne, hogy ő kerülhet az Európai Bizottság élére.

Ez azonban nem automatizmus az alapszerződés szerint, és az Európai Tanács tagjai közül többen is úgy vélték, veszélyes precedens lehet az automatizmusból, az egyre markánsabb politikai szerepre törő parlament erősödhet meg a tagállami vezetőkből álló testület kárára. Weber elnökségének megakadályozásában oroszlánrésze volt Orbán Viktor magyar kormányfőnek és Emmanuel Macron francia elnöknek. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Weber a kampányban odáig ment Magyarország támadásában, hogy közölte, magyar szavazatokkal nem akar bizottsági elnök lenni. Mondhatjuk, hogy teljesült a vágya, ennek ellenére azonban az elmúlt években számtalanszor azt nyilatkozta, hogy Orbán és Macron kéz a kézben lépett fel a demokrácia, vagyis az ő elnöksége ellen.

Abban azért kétségkívül bízhat Weber, hogy jobb lesz a megítélése, mint Tusknak. A Politico megfogalmazása szerint a lengyel politikussal sokan elégedetlenek voltak, alig volt látható, nem tudta megerősíteni pártja pozícióit. Tusk Magyarországról is sok kritikát kapott: a járvány alatt semmi hasznosra nem használta befolyását, megszállottan igyekezett kizáratni a Fideszt, bár maga is elismerte, hogy ehhez nincs meg a többsége, ráadásul alárendelte a pártcsaládot a lengyel belpolitikai csatározásoknak.