Cselekvőképes legyen a kormány

A veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, és ezek következményeinek elhárítása érdekében hirdeti ki – fogalmazott az alkotmányjogász. Hozzátette, a határaink mellett zajló háború indokolttá teszi, hogy ez a felsorolás kiegészüljön a „fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” elemekkel, hiszen ilyenkor fontos a gyors reagálás, a kormány döntésének a meghozatala pedig jelentősen rövidebb időt vesz igénybe, mint a parlament összehívása és egy szavazás lebonyolítása. Emlékeztetett, az orosz–ukrán fegyveres konfliktus egy szomszédos országban zajlik, ahol határon túli honfitársaink élnek.

A szakember kifejtette, a veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik típusa. Az Alaptörvény alapján a kormány veszélyhelyzetben rendeleteket alkothat, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A rendeletek tizenöt napig hatályosak, amit ugyan a kormány meghosszabbíthat, de csak az Országgyűlés felhatalmazása nyomán. Kiemelte, az Alaptörvény további garanciákat is rögzít: különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható, valamint a különleges jogrendet az annak bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn – fűzte hozzá. Emlékeztetett, a háborús helyzet az uniós tagállamok zömében jogalapja lehet a magyarhoz hasonló szabályozásnak.