Az ember akkor is ember, ha már több ezer éve halott

Egyiptomi múmiákat bemutató kiállítás nyílt a héten, az eseményt pedig szakmai és a nagyközönségnek szóló programok kísérték. A tudományos workshop eredményéről Scheffer Krisztina muzeológus számolt be lapunknak.

Egyiptomi múmiakutatásra került a fókusz a héten a Magyar Természettudományi Múzeumban: május 16-án, hétfőn megnyílt az Út az örökkévalóságba – Az egyiptomi múmiák titkai című kiállítás. Az augusztus 22-ig látogatható tárlat alapja a magyar és nemzetközi intézményeket összefogó Nephthys Projekt, amely 2016-ban Szvák Enikő kutatási témájaként indult azzal a céllal, hogy a Természettudományi Múzeumban őrzött egyiptomi múmiákat vizsgálja és feldolgozza.

A munka során a kutatás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban fellelhető, ókori egyiptomi, mumifikált emberi maradványokat is magába foglaló, nemzetközi multidiszciplináris projektté alakult, amely azt is fontosnak tartja, hogy az új kutatások eredményeit és vizsgálati módszereit is a nagyközönség elé tárja. A kiállításban egyszerre láthatók több hazai gyűjtemény múmiái, az anyag ugyanakkor túlmutat az ókoron, fölhívva a figyelmet a 18–19. században jelentkező rajongásra, amely Egyiptomot övezte Európában.

A kiállítás első hetében a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság (MEBT) Ókori Egyiptomi Bizottsága kezdeményezésére két kísérő rendezvénysorozatot tartottak. A kutatók számára zártkörű műhelybeszélgetéseket (workshop) rendeztek, ahol terítékre kerültek kurátori és restaurátori feladatok, valamint további együttműködési lehetőségek. A másik rendezvénysorozat címe „Tutanhamon és a múmiakutatás” volt. Itt pedig délutánonként meghívott neves kutatók tartottak ismeretterjesztő előadásokat a múmiakutatásról, valamint az egyiptomi halotti kultusz rejtelmes világának néhány részletéről. Ezt minden érdeklődő látogathatta az általános múzeumi belépőjeggyel. A rendezvénynek két múzeum adott helyet, a Természettudományi Múzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum.

Az egyhetes eseménysorral kapcsolatban Scheffer Krisztina főmuzeológus, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum embertani gyűjteményének kurátora lapunknak elárulta: azon jelen volt Afaf Wahba is, az Egyiptomi Régészeti Minisztérium Bioarcheo-lógiai Osztályának a vezetője, aki az Egyiptomban zajló ásatások embertani anyagáért felel – a kapcsolat tehát kiemelt jelentőségű. A most lezajlott program ugyanakkor nem unikális, 2019-ben a MEBT már rendezett egy nagy nemzetközi konferenciát, amelynek előadásai az Aegyptus et Pannonia VI. kötetében jelentek meg. A nemzetközi tapasztalatcsere folytatását azonban a koronavírus hosszú időre megakasztotta.

Noha a délelőtt zajló szakmai workshopok nem voltak nyilvánosak, Scheffer Krisztina annyit mégis elárult: az egyik kiemelt vita a konzerválás és bemutatás témája mentén zajlott, és nagyon fontos alapvetések, konszenzusos megállapításával zárult. „Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy tudjuk, milyen körülmények között tartsuk a múmiákat, hanem mindennek van egy emberi méltóságot érintő oldala is” – magyarázza. „Kié egyáltalán az egyiptomi múmia? Egyiptomé? Vagy az őrző múzeumé? Vagy azé, aki megtalálta?

Vagy a leszármazottaké és vallási közösségeké, amelyhez a mumifikált személy tartozott?” – sorolta a tisztázandó kérdéseket, hozzátéve: a fekete-piacon sajnos élő gyakorlat az emberi maradványokkal való kereske-dés, ez azonban nem etikus. Egy közgyűjteménynek az is feladata, hogy az ember méltóságát megőrizze, és közben a tudományos kutatásokat is lehetővé tegye, elkerülve a szenzációhajhász felhangokat. „Az ember akkor is ember, ha már több ezer éve halott, és akkor is, ha egy múmia besorolása a világon mindenütt műtárgy” – szögezte le Scheffer Krisztina. Egy etikai kódex megalkotására tehát szükség van, és úgy néz ki, hogy ennek most egy fontos lépése a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban zajlott.

Egyiptomi múmia feje

Fotó: Semmelweis Orvostörténeti Múze

A főmuzeológus mindazonáltal rávilágított arra is: a műtárgyvédelmi szempontok meghatározása nem kevésbé fontos, így a szakmai megbeszélések eredményeképp a közeljövőben – a workshop egyik, ugyancsak hangsúlyos témáját tovább gondolva – a bolzanoi múmiakonferencián megszülethet egy nemzetközileg is használható útmutató az ajánlott hőmérséklet, páratartalom és egyéb paraméterek rögzítésével.

A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság a „Tárgyak és képzetek” vonatkozásában tervezi következő nemzetközi konferenciáját. A fókuszban ezúttal az ókori Egyiptom tárgyi kultúrája áll, a hieroglif írást megfejtő Champollion-emlékévhez kapcsolódóan. Többek között a Semmelweis Múzeum amulettjei, orvosi kellékei és más temetkezési emlékek különböző korokhoz köthető értelmezéséről lesz szó.

Nem csak időhatárát tekintve várható tágnak, hiszen a megfejtés előtti és utáni időszak is részét képezi, hanem horizontját tekintve is: az egyiptomi műtárgyak mellett néprajzi tárgyakról is szó lesz – sok esetben ugyanis az etnoarcheológia bevonására is szükség van – ismertette a jövőbeli terveket Scheffer Krisztina.