A mesterséges intelligencia már a mindennapok része

Hatalmas innovációt jelentettek be a magyar felsőoktatásban: az Eötvös Loránd Tudományegyetem informatikai karán átadták az ország első mesterséges intelligencia tanszékét. Az itt zajló kutatások során a diákok világszínvonalú újításoknak lehetnek aktív részesei, megismerhetik például az önvezető járművek vagy az orvosok munkáját automatizáló rendszerek titkát.

Sokan talán nem tudják, de számos területen alkalmazunk mesterséges intelligenciát mindennapi tevékenységeink során. A gyakorlott sofőrök számára például ismerősek lehetnek a gépjárművezetést támogató rendszerek, mivel a modern autókban már sokféle szoftver segíti elkerülni a figyelmetlenségből adódó baleseteket: van, amelyik automatikusan tartja a követési távolságot, és olyan is, ami észreveszi és beavatkozik, ha váratlanul gyalogos lép ki az úttestre.

Ilyen különleges programok megalkotásában és számos egyéb izgalmas kutatásban vállalhatnak részt a hallgatók hazánk első mesterséges intelligencia tanszékén, amelyet a napokban adtak át. A különleges tanszék az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikai karán, a magyarországi Bosch-csoport támogatásával és partnerségével jött létre, hogy újabb lendülettel repítse a világhírnév felé a magyar felsőoktatást.

Hogy miről tanulnak a hallgatók és milyen kutatások folynak ebben a 21. századi tudományos laborban, arról Horváth Zoltánt, a kar dékánját kérdeztük. „Kutatásaink az ember és a gép kapcsolatát vizsgálják, és hozzájárulnak például az önvezető járművek fejlesztéséhez vagy akár orvosdiagnosztikai eljárásokat segítő módszerek kidolgozásához is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások és fejlesztések a legkülönbözőbb szakterületeken hoznak létre értékes technológiai eredményeket, amelyek nagyon fontosak a vállalati partnereknek is.

Gondoljunk csak bele, mekkora innováció az orvosi eljárások automatizálása. Életmentő lehet például az a szoftver, amely egy telefonnal lefotózott bőrelváltozás alapján segít eldönteni, hogy célszerű-e orvoshoz fordulnunk, melanómáról lehet-e szó” – magyarázta lapunknak a dékán, aki szerint a vállalati együttműködés egyaránt növeli az egyetem és a partnercég versenyképességét.

„A vállalati tanszék óriási előnye, hogy a hallgatók nem tantárgyi formában tanulják az adott tudományt, hanem aktívan részt vesznek a kutatásokban, belülről látják az egész folyamatot, ahogyan egy ötletből a való életben ténylegesen alkalmazott tudományos innováció lesz. Mindezt természetesen a legmodernebb technológiai és infrastrukturális körülmények között. Tapasztalataink szerint óriási motivációt jelent a diákoknak, hogy létező probléma megoldásán dolgoznak, és élesben megtapasztalhatják, hogy az egyetemi kutatólabori tevékenységüknek milyen tényleges társadalmi, gazdasági hatásai lesznek. Nagyon izgalmas, életszagú képzésről van tehát szó, amely során a fiatalok a szakmai tudnivalók mellett sok egyéb képesség, pél­dául üzleti és együttműködési képességek birtokába is jutnak” – hangsúlyozta Horváth Zoltán.

Elmondta azt is, az ELTE-n már van hagyománya a céges együttműködéseknek, és ez a modell megnövelte a hozzájuk érkező külföldi fiatalok létszámát is, az informatika karon például már minden ötödik hallgató külföldi. „Az itt folyó oktatás a legjobb vezető nyu­gati egyetemek képzéseivel egyenrangú, a diákok szaktudása pedig olyan színvonalas, hogy az ELTE-nek már korlátozó intézkedéseket kell alkalmaznia, hogy a cégek ne vigyék el idő előtt a hallgatókat az egyetemről” – emelte ki a dékán, aki megjegyezte: a mesterséges intelligencia tanszék képzéseihez a programtervező informatikus alapszakon át vezet az út, és jó hír, hogy az egyetem sok kutatásába már alapszakosként is be lehet kapcsolódni.

A kormány számára is fontos, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és erre minden esély megvan – ezt Palkovics László miniszter hangsúlyozta a tanszék múlt heti ünnepélyes megnyitóján, hozzátéve: hazánk az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, amelyek a legintenzívebben támogatják az egyetemek innovációját.

„A jelentősen megnövelt teljesítmény és az oktatóknak, kutatóknak, tanároknak biztosított harmincszázalékos bérfejlesztés mellett elindítjuk a felsőoktatás valaha látott, legnagyobb kétezer-hétszáz milliárd forintos fejlesztési programját. Ez egyedülálló a magyar oktatás történetében” – fogalmazott a tárcavezető, aki felidézte azt is, hogy az utóbbi időben sok helyet léptek előre egyetemeink a nemzetközi rangsorokban: a világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül tizenegy magyar egyetem tartozik a legjobb öt százalékhoz.