A likviditási helyzet kulcsfontosságú

A bankok által kínált betéti kamatok szintjét több tényező is befolyásolja. Ezek közül a legfontosabb, hogy milyen a likviditási helyzetük, mennyire vannak forrásbőségben vagy forrásszűkében, illetve hogy milyen erős a bankok közötti verseny – mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúra-kutató makrogazdasági elemzője. Mint kiderült: az MNB adatai alapján a hitelintézetek körében a hitelmutató/betétmutató értéke 2021 végén 79,6 százalék volt, két százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A szakértő szerint ez tehát azt jelenti, hogy minden száz forint betétre kevesebb, mint nyolcvan forint hitel jut a bankok mérlegé­ben, sőt, az MNB közleménye alapján a nagyobb intézetek ennél alacsonyabb rátával operáltak. A csökkenés oka, hogy hiába nőtt 12,8 százalékkal a hitelállomány, a betéti állomány még ennél is gyorsabb ütemben, 15,6 százalékkal emelkedett, jelentős részben a jövedelmek bővülése nyomán – magyarázta.

Molnár Dániel elmondása szerint az adatok azt mutatják, hogy a bankszektor a piaci folyamatok révén egyszerűen nincs rákényszerítve a magasabb betéti kamatok nyújtására, a háztartások a jelenlegi egy százalék alatti (februárban a folyószámla betétek átlagos kamata 0,25, míg a lekötött betétekét 0,74 százalék volt) betéti kamatok mellett is a bankoknál helyezik el megtakarításaikat. A lakosság szempontjából ez nyilván kedvezőtlen, a februári adatok alapján a háztartások 10,2 ezer milliárd forint látra szóló és folyószámlabetéttel, valamint ötszázmilliárd forint lekötött betéttel rendelkeztek, amelyek, mint láthattuk, minimálisan kamatoztak csak, miközben az infláció azok értékét csökkentette – tette hozzá az elemző.

Kiemelte: a háztartások számára alternatív befektetési lehetőségként ott vannak a részvények vagy ingatlanok, bár ettől a többség ódzkodik azok kockázatossága miatt, illetve az állampapírok. Utóbbi esetében a fő problémát az jelenti, hogy a lakosság szeret likvid maradni, azaz folyamatosan hozzáférni megtakarításaihoz. Változásra itt rövidtávon nem nagyon van esély – nyomatékosította.

Úgy fogalmazott: „amíg nem fokozódik a verseny a bankok között a források iránt, addig a lakossági betéti kamatok sem fognak érdemben emelkedni a jegybanki kamatemelések ellenére sem. Ez pedig azt jelenti, hogy gyengül a monetáris transzmisszió, a jegybank képessége a gazdasági folyamatokba történő beavatkozásra, a helyzet viszont kedvez a bankrendszer jövedelmezőségének.”