Szent Erzsébet életre keltette a mai ember szívét

Hatalmas sikerrel mutatták be Cseke Péter rendezésében a Erkel Színházban szombat este Zsuffa Tünde, Szikora Róbert és Lezsák Sándor Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musicaljét Békefi Viktóriával, Vastag Tamással és Dolhai Attilával a főszerepben.

Szikora Róbert ösztönzésére született meg Zsuffa Tünde hatodik regénye, a most bemutatott musicallel azonos címen, amelyben Árpád-házi Szent Erzsébet történetét meséli el, aki II. András és a Bánk bán című nemzeti operánkban gonosz és erkölcstelen királynéként szereplő Gertrudis királyné leánya volt, és akinek Türingiába kellett férjhez mennie. Így a németek Erzsébetet halála után a saját szentjükként tisztelték, bár a magyar hívők is nagyon szerették, és számtalan szobrot emeltek neki, de a köztudatban kétségkívül nem él olyan elevenen személye, mint más szenteké, például Szent Istváné vagy Szent Margité.

Szikora Róbert, korábban a Hungária együttes dobosa, majd az R-Go együttes vezetője, a csikidam stílus atyja NDK-s turnéján találkozott Szent Erzsébet személyével, és régi vágya volt, hogy Erzsébetet „hazahozza”. Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, akit a színmű és a dalszövegek írója, Lezsák Sándor kért fel a rendezésre, éppúgy a pandémia időszakával hozza összefüggésbe a darab születését és aktualitását, mint Zsuffa Tünde azt, hogy egyáltalán megszületett a regény.

Nem mindennapi egyetértésben, szeretetben jött létre az előadás, amelyben operettszínházi csillagok (Dolhai Attila, Vásári Mónika, Győrfi Anna), éppúgy tehetségük legjavát adhatják, mint a tehetségkutató műsorok felfedezettjei, köztük Békefi Viktória, Vastag Tamás, valamint olyan rockkiválóságok, mint Varga Miklós és Csuha Lajos.

Vastag Tamás Lajos őrgróf és Békefi Viktória Szent Erzsébet szerepében

Fotó: MH/Katona László

A jelmezek (Berzsenyi Krisztina) korhűek, történelmi tablókat idézően mozgatják meg a képzeletet, a gótikus templombelső díszlet (Szendrényi Éva) nemcsak a 13. századi Euró­pába segít visszatérni, hanem az ember és a transzcendens közti világ láthatatlan tereit is befogadhatóvá teszi.

Nagyon modern, nagyon komplex előadás született, amelyben nemcsak a szöveg és az ének hangsúlyos, hanem a mozgás, a táncok (Benkő Dávid és Benkő-Morvai Veronika) és az akrobatikus elemek is, amelyek sokszor segítenek kifejezni valamilyen spirituális tartalmat.

Az előadás a szentté avatással kezdődik, majd elénk tárja a világ legismertebb magyar szentjének küzdelmes életét, amelyben mindenféle megpróbáltatásban volt része: járvány, halál, szegénység, cselszövő urak, ellenséges rokonok között kellett megállnia a helyét, és szeretni, segíteni a rendületlenül. A musical felidézi az Erzsébetnek tulajdonított csodákat, köztük a rózsákká változó kenyerek történetét és azt is, hogy Erzsébet, aki gyermekként hagyta el a hazáját, elfelejtett magyarul, de a halálos ágyán mégis az anyanyelvén szólalt meg.

Erzsébet személye, ereje, tettei sok embernek adtak erőt, hitet, sok embernek segített elfogadni a csodákat, köztük a tatárokkal viaskodó IV. Bélának is.

Az alkotók és az előadók hatalmas érdeme, hogy ezt a magasztos, történelmi és szakrális témát részletgazdagon, hűségesen, hittel és hitelesen a mai zene nyelvén és a mai ember számára befogadhatóan tudják átadni, irányt mutatva a transzcendenssel való kapcsolat , az egyéni sorsfeladat vállalása felé, és választ adva számos más kérdésre is, amelyeket a pandémia tett különösen hangsúlyossá, megkerülhetetlenné a mai ember életében. A kiugróan színvonalas, mozgalmas nagyszabású produkció, amelynek fővédnöke Erdő Péter és Kásler Miklós, májusban további három estén látható a Erkel Színházban. Igaz, jegyek már alig kaphatók.