Szabad és tisztességes választás előtt

A Nézőpont Intézet az EBESZ 2018-as, Magyarországról szóló jelentésének 20 legelterjedtebb kritikáját gyűjtötte össze, s vizsgálta meg tényszerűen azok aktualitását és valóságtartalmát.

A magyar választási rendszer 2011-es reformja számos társadalmi, politikai és közjogi elvárásnak tett eleget. Ennek ellenére az új szabályozással szemben több kritika is megfogalmazódott az elmúlt évtizedben. Döntő többségben vannak azok a kifogások, amelyeket az ellenzéki pártok vagy kormánykritikus civil szervezetek fogalmaztak meg, politikai és nem szakmai szempontok alapján - írják.

A választási rendszerbe vetett bizalom aláásására nemcsak a hazai nyilvánosságot használják fel rendszeresen, de a nemzetközi médiumok és szervezetek is gyakran visszhangozzák ezeket a vádakat. 62 európai parlamenti képviselő sürgette a magyar választások szigorú helyszíni ellenőrzését és 20 kormánykritikus magyar civil szervezet fordult levélben az EBESZ-hez, hogy teljes körű megfigyelési missziót küldjenek hazánkba - emlékeztet a Nézőpont.

Találhatók a jelentésben olyan kifogások, amelyek elavultnak tekinthetők, miután a jogszabályokban módosítások vagy a körülményekben változások történtek. Az ún. „bizniszpártok” lehetőségei például szűkültek a szigorításoknak köszönhetően, csökkent a hibalehetőségek száma a választási vitarendezések kapcsán, az átjelentkezésekből eredő hosszú sorban állás és késedelem pedig a jogszabálymódosításoknak köszönhetően könnyebben megelőzhetővé váltak - emelik ki.

A „Szabad és tisztességes választás előtt – 20 kritika és tény az EBESZ 2018-as jelentésének tükrében” című teljes elemzés ide kattintva érhető el.