Az MNB szélesítette a kamatfolyosót, és nem emelt alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul, 3,4 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a tegnapi ülésén, a kamatfolyosó felső szélét azonban száz bázisponttal, 5,4 százalékról 6,4 százalékra emelte.

Az egynapos jegybanki betét kamata nem változott, 3,4 százalék maradt, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 6,4 százalék lett. A testület legutóbb februárban, előtte pedig januárban kamatmeghatározó 50–50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot.

Noha ez nem kamatmeghatározó ülés volt, az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank reagál a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülésére. Virág Barnabás, az MNB alelnöke az MNB háttérbeszélgetésén azt hangsúlyozta, hogy a pénzügyi rendszer továbbra is stabil, a monetáris tanács ezt részpiaconként áttekintette ülésén. A hazai megtakarítók továbbra is bíznak a forinteszközökben. A magyar gazdaság az orosz–ukrán háború előtt erős növekedési képességgel rendelkezett, de az inflációs nyomás a gazdaságban erősödött – magyarázta. Mint kiderült: a háború a gazdaságot lassító és az inflációt erősítő hatású.

Tegnapi ülésén ugyan kamatot emelt az MNB, de a lépés egyelőre a főbb eszközöket nem érinti. A jegybank az egyhetes betéti és hitelkamatlábak által határolt kamatfolyosó felső (hitel-) szélét emelte meg, amivel gyakorlatilag megágyazott a holnapi effektív szigorításnak. Kiemelte: a mostani lépés után holnap, az egyhetes betéti tender meghirdetésének napján az irányadó kamat emelésére kerülhet sor. Hangsúlyozta: „A jelenlegi turbulens pénzpiaci környezetben elsődleges árstabilitási célja mellett az MNB az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében.”