Egy évtizede nincs köztünk a kétszeres József Attila-díjas Csurka István

Vezetője volt 1956-ban a főiskolai nemzetőrségnek, emiatt fél évre Kistarcsára internálták. Időközben megjelent első elbeszéléskötete Tűzugratás címmel. Legnagyobb sikereit drámáival (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Házmestersirató) aratta. A Döglött aknák 1971-es ősbemutatójának engedélyezéséhez Major Tamás legmagasabb szintű pártkapcsolatait vette igénybe, Kállai Ferenccel aztán telt házak előtt brillíroztak az előadásban.

Csurka többször került szembe a hatalommal: először 1972-ben ítélték szilenciumra, 1986-ban pedig azért, mert az Egyesült Államokban működő Püski Kiadónál megjelentette a kisebbségekkel kapcsolatos, Elfogadhatatlan realitás című esszéjét. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, de elnyerte a színikritikusok díját is.

Egyik szervezője volt 1985-ben az ellenzék monori találkozójának, 1987 szeptemberében részt vett a lakiteleki találkozón. Két periódusban, 1990–1994 és 1998–2002 között is ország­gyűlési képviselőként dolgozott. A Fiumei úti temetőben nyugszik, 2021-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választották.