Politikai harc lett a jogállamiságból

Közzétette tegnap a brüsszeli Politico azt a levelet, amit Magyarország küldött az Európai Bizottságnak, válaszul az uniós költségvetés védelmét szolgáló, úgynevezett általános feltételrendszerről szóló rendelet szerinti információkérésre. A kiszivárgott dokumentumot Stelbaczky Tibor, az uniós magyar állandó képviseletet vezető nagykövet írta alá.

A több mint ötvenoldalas levélben részletes szakmai válaszokat adtak. Először is leszövegezték, hogy a kondicionalitási rendeletet hazánk és Lengyelország az Euró­pai Unió Bíróságán megtámadta, az információkérés tehát a rendelet kontextusában nem értelmezhető, a kérdésekre adott válaszokat tájékoztatás céljából adták.

A levélben taglalt témák közt van a közbeszerzési keret javítása, a keretmegállapodások gyakorlata, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések, az együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az igaz­ságszolgáltatás helyzete, valamint konkrét projektekre vonatkozó kérdések.

Kiemelték azt is, hogy hazánk a 2004-es uniós csatlakozása óta kiemelkedő gazdasági eredményekkel járul hozzá az EU egészének gazdasági teljesítményéhez, ezeket az eredményeket hazánk a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is fenn tudja tartani. Emlékeztettek, Magyarország következetesen hangsúlyozza, hogy az uniós források védelmét kiemelt célnak és feladatnak tekinti. Hozzátették, a büdzsé védelmét a jelenlegi jogi és intézményi keretek is teljes mértékben biztosítják.

A kondicionalitási rendelet és az abban foglalt jogállamisági mechanizmus kérdése szóba került a napokban az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén is, ahol Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi minisztert és Clément Beaume Európa-ügyi minisztert hallgatták meg.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő kifejtette, hogy a jogállamisági vita ideológiai-politikai harccá vált, a kettős mércének nem szabadna helyet kapnia benne. Az alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárással kapcsolatban Beaume azt mondta, csak az áprilisi választások után tartanak újabb meghallgatást hazánk ügyé­ben, hogy elkerüljék a választásokba való beavatkozás gyanúját.