„Magyarországnak joga van megvédeni polgárait és keresztény kultúráját”

Juhász Hajnalka leszögezte: az alaptörvény kimondja „önazonosságunk és keresztény kultúránk védelmét”, a bevándorlással kapcsolatos döntéshozatal pedig minden tagállam szuverén joga. A nemzetközi megállapodások vonatkozásában egyre jobban látszik az a tendencia, hogy a genderszemléletet vagy a migráció támogatását közvetlen vagy kereszthivatkozásokkal elrejtik bennük. A politikai nyilatkozat azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy Magyarországnak a migráció megállítása és a határvédelem fontos, a cél, hogy hazánk ne legyen részese a Poszt-Cotonoui Megállapodásnak – fejtette ki Juhász Hajnalka.

Vargha Tamás, a külügyi tárca államtitkára többek közt kiemelte, hogy a megállapodástervezet olyan dokumentumokra hivatkozik, amelyek a szexuális oktatás kereteit a szexuális irányultság és a nemi identitás témakörére is kiterjesztenék, ezért elfogadhatatlan. A kormány egyetért az indítvánnyal, hogy a Poszt-Cotonoui Megállapodás aláírását utasítsák el.

Vejkey Imre (KDNP), a törvényalkotási bizottság előadója arról beszélt, Magyarországnak joga van megvédeni polgárait és keresztény kultúráját. Szerinte ellentmondásos, hogy az EU a fenntarthatóság mellett kampányol, miközben a fenntarthatatlan migráció pozitív hatását hangsúlyozza, a negatív hatások figyelmen kívül hagyásával, sőt eltitkolásával. A megállapodás összeegyezhetetlen a gyermekvédelmi törvénnyel és az alaptörvénnyel is – szögezte le.

Hörcsik Richárd (Fidesz) kiemelte: a migráció a kontinens jövőjét alapvetően meghatározó jelenség, és a magyarok többsége egyetért a kormánnyal, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, ezért az Országgyűlésnek érdemes hallatni a hangját ebben az ügyben. Baloldali képviselők a vitában nem vettek részt. A javaslatot 137 igen szavazattal fogadták el.