Politikai patthelyzet Prágában

Az új cseh kormányfő egy Brüsszel felé tett politikai gesztusával erősen megnehezítette saját kormányának kialakítását, mivel Milos Zeman államfő nem hajlandó külügyminiszterré kinevezni Jan Lipavskyt, a radikális baloldali Kalózpárt jelöltjét. Az értelmezések ugyan eltérnek azzal kapcsolatban, hogy Petr Fiala miért nevezett ki a jelenlegi magyar és a lengyel kormány politikájával homlokegyenest eltérő ideológiai pártcsaládhoz tartozó minisztert a külügyi tárca élére, de az nyilvánvaló, hogy ezzel miniszterelnökségének már szinte első akadályánál elakadt.

Milos Zeman a kalózpárti Lipavskyban azt kifogásolja, hogy csak alapfokú egyetemi végzettsége van, és azt is a lehető legalacsonyabb értékeléssel szerezte meg. Az elnöknek továbbá nem tetszik az sem, hogy a külügyi tárca leendő vezetője lekezelően nyilatkozott mind a visegrádi négyek szövetségével, mind Csehország történelmi partnerével, Izraellel kapcsolatban. Az államfő végül azt vetette a külügyminiszter-jelölt szemére, hogy túlságosan elfogadó a második világháború után kitelepített szudétanémet lakosság követeléseivel szemben is.

Az ügyben végül a cseh alkotmánybíróság dönthet. Ha viszont a testülethez kerül az ügy, a döntés akár öt hónapig is várathat magára, és a december végére tervezett kormányalakítás meghiúsulhat. Emellett Petr Fiala kabinetjének nem Lipavsky lenne az egyetlen V4-ellenes minisztere, Mikulás Bek, az európai ügyekért felelős miniszterjelölt is lekezelően nyilatkozott a közelmúltban a visegrádi országok stratégiai szövetségéről. Egy interjúban kijelentette, hogy a V4-ek együttműködését túlértékelik.

Petr Fiala miniszterelnök jelöltjei viszont nem csak a Zeman elnök által kifogásolt pontokban szereztek meglepetést. Maga az a tény, hogy a kétszáz fős képviselőházba mindössze négy bejutott, radikális baloldali kalózpárti képviselő közül ketten is miniszteri rangot kapnak, abból pedig az egyik a külügyi tárca lenne, igen nagyvonalú gesztusnak tűnik a főleg diákok és egyetemisták körében népszerű törpepárt javára. Ez annál is meglepőbb, mert maga Petr Fiala a múltban többször is kiállt a magyar kormány döntései, így migrációs politikája mellett, és Brüsszel felé is jelezte, hogy több tisztelettel kellene kezelni a magyar polgárok demokratikus akaratát.