Farkas Sándor: Az agrártárca lépéseket tesz a kartellezés kizárására

Farkas Sándor sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar gazdák a műtrágyapiacon hosszú éveken keresztül folyamatos áremelkedésnek voltak kitéve, amelyet nem tudtak áthárítani, így az gazdálkodásuk hatékonyságát, eredményességét rontotta.

Az államtitkár szerint számítások igazolják, hogy az elmúlt hét évben nagyjából 36 milliárd forint kár érhette a gazdálkodókat.

Farkas Sándor emlékeztetett, hogy a Nitrogénművek Zrt. kartellezési politikájára a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata világított rá. A GVH októberben megállapította, hogy a műtrágyapiacon komoly kartellezés folyt, és emiatt jelentős összegű büntetéseket szabott ki. A kartellező cégek közül néhányan a rájuk kirótt bírságot pár napon belül be is fizették, ezzel elismerve az ármegegyezést. A Bige Holding azonban a rá kiszabott büntetést nem fogadta el, és bírósághoz fordult - tette hozzá.

Az államtitkár hozzátette: a kartellezést követően - a magyar gazdatársadalmat teljes bizonytalanságba tartva - a Nitrogénművek Zrt. meghirdette, hogy decemberben egyetlen napon adnak lehetőséget a gazdáknak arra, hogy kössék le a következő évi műtrágyamennyiségeket.

Farkas Sándor hangsúlyozta: az agrártársadalom elmúlt több mint másfél évben nyújtott teljesítménye alapján látható, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazattá vált, amelyet a kormány a következő uniós ciklusban a vidékfejlesztési program révén tovább erősít majd.

Éppen ezért a magyar kormány visszautasítja és megbünteti az olyan gazdasági cselekményeket, mint a kartellezés, és megvédi a magyar gazdatársadalmat - tette hozzá az államtitkár.

Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke hangsúlyozta: a műtrágya, a „növények üzemanyaga” egy olyan anyag a mezőgazdaságban, amely nem megkerülhető. Ez határozza meg, hogy a magyar gazdák milyen terméseredményeket érnek el, és sokszor ezen múlik, hogy a fogyasztók számára mennyiért érhető el az élelmiszerboltok polcain az adott élelmiszer.

Az elnök szerint, ha nincs elég és megfelelő mennyiségű műtrágya, akkor jóval kevesebb lesz a termés, a hiány pedig rendszerint árfelhajtó eredményt produkál - tette hozzá.

Szél István emlékeztetett, Csongrád-Csanád megyében jelenleg több mint 238 ezer hektár szántóterület van, amelyhez mintegy 40 ezer hektár konyhakert, gyümölcsös, szőlő és gyep társul. A megyében 12,5 ezer egységes kérelmet adtak be, tehát összességében ennyi gazdát érint a műtrágya kérdése. Ezért is fontos számukra is az egységes fellépés mind megyei, mind országos szinten - fogalmazott a megyei elnök.