Az ET magyar elnöksége sikerrel helyezte középpontba a nemzeti kisebbségvédelem ügyét

Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága nemrégiben befejeződött féléves magyar elnökségének sikere, hogy ismét középpontba helyezte a nemzeti kisebbségvédelem ügyét - jelentette ki telefonon nyilatkozva Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos Strasbourgban csütörtökön.

Kalmár Ferenc az Európa Tanács Kisebbségi Munkacsoportjának ülését követően, az ET május és november közötti magyar elnökségének kisebbségvédelmi eredményeivel kapcsolatban leszögezte: a félév során szerzett tapasztalok azt mutatják, hogy a megkezdett munkát folytatni kell. Magyarország a továbbiakban is azon fog dolgozni, hogy az európai őshonos kisebbségek ügyét a középpontban tartsa.

Az Európa jövőjéről kezdett uniós konferenciasorozattal kapcsolatban kijelentette: Európa jövőjéről a nemzeti kisebbségek nélkül nem lehet tárgyalni. Ötvenmillió ember életét és jövőjét nem lehet kihagyni a konzultációk és tárgyalások sorából - tette hozzá.

Elmondta, hogy a magyar elnökség által szervezett négy kisebbségvédelmi konferencia megállapításai szerint a nemzeti kisebbségek kérdése Európában elfeledett. Az elmúlt időszakban előrelépés helyett hátralépés történt a nemzeti kisebbségek védelmének terén, és ezt illetően a jelenlegi politikai helyzetben nem várható fejlődés. A létező szabályozás adta lehetőségeket azonban minél jobban és minél mélyebben ki kell használni - hangsúlyozta.

„A megállapítások azt erősítik, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének ügye fontos, a megkezdett munkát folytatni kell” - fogalmazott.

Kiemelte: a féléves magyar elnökség végén elfogadott, a kisebbségek védelmének előmozdítását célzó strasbourgi nyilatkozat kötelező érvényű, európai szabályozás meghozatalát sürgeti, valamint online platform létrehozását helyezi kilátásba a kisebbségi jogsértések bejelentésére és nyomon követésére.

Kalmár Ferenc végezetül előremutatónak nevezte, hogy a kisebbségkutató intézetek együttműködésüket ajánlották fel az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak, hiszen - mint mondta - rendelkeznek azzal a tudással, kapacitással és módszerekkel, amelyek lehetővé tennék tanulmányok, hatástanulmányok készítését, valamint a vonatkozó szabályozások előkészítését.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott nyilatkozatában elmondta: a május és november közötti magyar ET-elnökség azt javasolta, minden ország foglalja alkotmányba, hogy államalkotó tényezők az ott élő kisebbségek és számukra biztosítani kell az egyéb jogok mellett a kollektív jogokat is, továbbá hogy a nemzeti kisebbségek védelmének alapja az identitás védelme.

Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy a magyar ET-elnökség javaslata rögzítette azt is, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, az állampolgárság pedig nem feltétlenül azonos a nemzethez tartozással.

Magyarország szükségesnek ítéli, hogy - mint az emberi méltóság egyik fontos eszközét -, a nemzeti identitás védelméhez való jogot állampolgári alapjogként ismerjék el - hangsúlyozta Szili Katalin.

Elmondta: az Európai Parlament 2019 márciusában, az afrikai származású emberek alapvető jogairól Európában címmel elfogadott állásfoglalásával kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy az állásfoglalás mintájára készüljön az őshonos nemzeti kisebbségek alapvető jogairól szóló EP-határozat is. A magyar javaslatok azt szeretnék elérni, hogy az egyéb kisebbségek jogainak védelme mellett kellő figyelem forduljon az őshonos kisebbségek jogainak védelmére is - tette hozzá Szili Katalin.