Európa egyik legerősebb állatvédelmi törvénye készült el

Az állatvédelemről szóló javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.

Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjában kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás.

A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé  többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni.

A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes - érvelt.

Értékelése szerint a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként  határozza meg az online, élő közvetítést.

Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők.

Ugyancsak szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: az előterjesztés a Btk. szigorításáról szól.

Kiemelte: a kormány közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, mindig megkérdezik az emberek véleményét és fontos döntéseknél figyelembe is veszik. Egyetértési pontokat kerestek és találtak a felelős állattartás és állatvédelem területén - mutatott rá. Közel 263 ezren mondák el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során, ami a társadalomi összefogás súlyát mutatja - jelezte.

A válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására. Megfogalmazták azt is, hogy a felelős állattarásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és a hatóságoktól szigorúbb fellépést várnak.

Országos ivartalanítási programra is szükség van - sorolta a kormánypárti képviselő. Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat alapján súlyosabban büntetnék az állatok mérgezését, szigorúbban lépnének fel a szaporítók ellen, az állatviadalokon való részvételt bűncselekménynek minősítenék. Mérgezéses eseteknél a visszaesőkkel szemben még határozottabban lépnének fel - jelezte, hozzátéve: már a méreg kihelyezését is büntetnék. Lényegesen bővül továbbá az állatkínzás minősített esete is.

Cél az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása, a felelős állattartás biztosítása - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

A KDNP támogatja a javaslatot - jelezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat célja az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával a szóban forgó törvények módosítása úgy, hogy azok végrehajtása, a jogalkalmazás könnyebb legyen.

A törvényjavaslat egyebek mellett kitér a párhuzamosan folytatott eljárásokra, az illetékfizetés szabályaira, az idegenrendészeti hatóság jogkörére, a bűnügyi vagyont érintő felszámolásra, a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra, a büntetőeljárásra, a bűnügyi nyilvántartási rendszerre, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyre - sorolta.

Megjegyezte: a koronavírusjárvány miatt a büntetés-végrehajtásnak is egy olyan helyzetre kellett reagálni, amilyen korábban nem volt, ugyanakkor a tapasztalatok rámutattak arra, hogy vannak olyan rendelkezések, amelyeket a veszélyhelyzet elmúltával is érdemes lehet megtartani. Ilyen például az ügyiratok egyszerűsített kézbesítése vagy a telekommunikációs eszközök használata - tette hozzá.

Az államtitkár közölte: az előterjesztés a jelen formáját komoly egyeztetési folyamatot követően, a társszervekkel és a jogalkalmazás résztvevőivel folytatott aktív párbeszéd után nyerte el.

Ovádi Péter (Fidesz) hangsúlyozta: több okból is időszerű a javaslat, a cél a koherensebb jogrendszer, a korszerű eljárások kialakítása, valamint az európai uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítése. A javaslat több technikai módosítást és a jogalkalmazást segítő változtatást tartalmaz, az átfogó módosítás célja a gyakorlati tapasztalatok beépítése és az esetleges anomáliák megszüntetése - mutatott rá.

Vejkey Imre (KDNP) kifejtette: a javaslat összesen 37 törvény módosítását tartalmazza azzal a céllal, hogy koherensebb legyen a jogi szabályozás, korszerűbbek legyenek az eljárások. Az előterjesztés fontos elemének nevezte, hogy szó van benne a kiutasításról is, továbbá a javaslat az alapvető jogok biztosának ajánlásait is figyelembe veszi.

Völner Pál a vitában elhangzottakra reagálva közölte, a kulturális javakról szóló jogszabály módosítása jogharmonizálásról szól.

A javaslat költségvetési csalásról szóló része pedig valójában nem enyhíti, hanem szigorítja a szabályozást.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség államtitkára a Földmegfigyelési Információs Rendszerről szóló törvényt ismertetve elmondta: a műholdas földmegfigyelési képességeknek az Európai Űrügynökség tagjaként Magyarország is haszonélvezője. A kormány álláspontja szerint alapvető követelmény, hogy ezek a földmegfigyelési adatok ne csak a kutatók számára legyenek elérhetőek, hanem feldolgozott, könnyebben felhasználható formában a kormányzat, az üzleti szféra és a lakosság számára is. Ennek hazai eszközeként valósítják meg a műholdas felvételeken alapuló Földmegfigyelési Információs Rendszert (FIR).

A FIR működésével a programban résztvevő hatóságok, így többek között az erdészeti, a vízügyi, a katasztrófavédelmi vagy az agrártámogatások kifizetését koordináló hatóságok olyan folyamatosan frissülő, műholdakkal előállított és a rendszer által feldolgozott adatokhoz jutnak hozzá, amelyeket a hatósági eljárásaikban bizonyítási eszközként is felhasználhatnak.

Emellett a FIR a lakosság számára is lehetővé teszi a díjmentes hozzáférést az előfeldolgozott adatokhoz.

Pócs János, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy Magyarország az uniós tagsága révén résztulajdonosa annak a Földet átívelő műholdcsatornának, amelyet a Kopernikusz programon keresztül fejleszt ki Európa.

A Földmegfigyelési Információs Rendszer a földművelés, az erdőgazdálkodás, a honvédelem, a katasztrófavédelem, a vízügy, illetve a közigazgatás területén, a hatósági ügyek vonatkozásában olyan új adatbázist biztosít, ami az egyes adatok hosszú távú felhasználását teszi lehetővé - hangsúlyozta. Ezek a megfigyelési adatok a nemzetgazdaság számos területén kiemelt jelentűségűek, az online elérhető, naprakész űrfelvételek által egyebek között a bolygó állapota, az épített környezet, a különböző természeti folyamatok, krízishelyzetek is nyomon követhetők lesznek - mutatott rá.

A javaslatot a Fidesz támogatja - közölte.