Kurz tagadta, hogy köze volna az államügyészség által lefolytatott házkutatásokhoz

Tagadta az osztrák kancellár az ORF közszolgálati televízió esti élő adásában, hogy bármi köze volna az államügyészség által a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) központjában, a pénzügyminisztériumban, valamint a kancellári hivatalban elrendelt szerdai házkutatásokhoz.

A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák államügyészség (WKStA) akciója arra irányult, hogy bizonyítékokat találjon: manipulálta-e az ÖVP az Österreich napilapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fizettek-e azok megjelentetéséért.

Sebastian Kurz az ORF adásában visszautasította a vádakat, hogy ő állt az ügy mögött. Hangsúlyozta, hogy 2016-ban sem pártelnök, sem pénzügyminiszter, sem kancellár nem volt. Közölte: nincs arra utaló bizonyíték, hogy ő érintett volna.

A kancellár megkérdőjelezte, hogy a szóban forgó felmérés manipulált lett volna, hiszen akkoriban más közvélemény-kutatók is hasonló választási eredményeket jeleztek, és az ÖVP meg is nyerte a következő két választást.

Abban semmi különös nincs, hogy a közvélemény-kutatók egyidejűleg állami szerveknek, pártoknak vagy éppen napilapoknak dolgoznak - tette hozzá Sebastian Kurz.

A kancellár higgadtan reagált a kérdésekre. Megjegyezte, nem érti, miért mindig őt akarják bűnösnek kikiáltani, ha valahol vélt vagy valós jogsértés történik.

A házkutatások érintettjei - Sebastian Kurz kancellár bizalmi emberein (Johannes Frischmann sajtószóvivő, Gerald Fleischmann médiakoordinátor és Stefan Steiner vezető stratéga) túlmenően - Sophie Karmasin közvélemény-kutató, az ÖVP által delegált egykori családügyi miniszter, Thomas Schmid, a pénzügyminisztérium volt államtitkára, a Nemzeti Vagyonkezelő Holding egykori elnöke (ÖBAG), valamint Wolfgang és Helmuth Fellner, az Österreich Médiacsoport tulajdonosai.

Kurz korábbi tapasztalatai alapján azt mondta, nem tartja valószínűnek, hogy az érintett munkatársai hibáztak, vagy részük volt bármilyen korrupciógyanús hirdetési ügyben.

A vád hűtlen kezelés, megvesztegetés és kenőpénz elfogadása, valamint manipulált közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatala közpénzen. A gyanú szerint a szóban forgó hirdetések és médiakooperációs megegyezések értéke 1,3 millió euró (csaknem 470 millió forint) volt.